Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pályázati forrásokból különleges projektet valósít meg a Tokaj-Hegyalja régióban, amely fantasztikusan gazdag zsidó történelemmel rendelkezik. A háború előtt gyakorlatilag minden falvában komoly zsidó közösség élt, és jelentősen … Tovább »

Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.

Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a  Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.

Avi Shavit, a Haarec újságírójának magyarul is megjelent könyve (Hazám, az ígéret földje) alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.

Megkezdődött a szegedi Új zsinagóga felújítása, a kormány a közelmúltban 950 millió forint támogatást ítélt meg a munkálatokra – mondta el a Szegedi Hitközség elnöke az MTI-nek.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás nyílt pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel

Meghívó kiállításmegnyitóra

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

Az Európai Maccabi Játékokat ebben az évben a nácik által épített olimpiai létesítményekben rendezik meg Berlinben. 

A kumráni tekercsek után a legrégebbi fennmaradt bibliai részletet rejtette az izraeli Ejn Gediben talált ezerötszáz éves, égett tekercsmaradvány, melyet CT-vizsgálattal fejtettek meg
– írta kedden a Háárec izraeli újság.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei … Tovább »

Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban.

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív … Tovább »