Összesen 516 találat (201 - 220) : Kovács András.
Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).
A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.
A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »
Emberszag – Tragédia, békebeli kávéházi stílusban elbeszélve.
A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »
A magyarországi kárpótlásokkal kapcsolatos ügyiratok nemrég – egy kormányrendelettel – a Veritas Történetkutató Intézethez kerültek. A tizennégyezer folyóméternyi dokumentum egy megyei levéltárat is megtöltene. A levéltáros szakmai szervezetek tiltakoznak a szerintük pazarló … Tovább »
Az EMIH párbeszédre felhívó üzenetet küldött a Mazsihisznek – és levelét mindjárt nyilvánosságra is hozta. Így a párbeszédre való felhívás mindjárt nyomásgyakorlásként is értelmezhető.
Az EMIH (nyílt) levele a bevezető kísérőlevéllel, mellyel postázták a sajtónak:
Az … Tovább »
A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből jelent meg válogatás.
2015. december 9. és 13. között, Budapesten 4 helyszínen (Jurányi Inkubátorház, Auróra, Kőleves, Dumaszínház) a Hanuka 4. és 8. gyertyagyújtása között.
A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója a egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja.
Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet.
A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.
„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]
Hernádi Judit a Mindent Éváról bemutatójáról
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
A kétrészes rádiójátékot augusztus 22-én és 23-án, szombat és vasárnap este 21.04-kor sugározza a Kossuth Rádió.
Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »
Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai
