Schmidt Mária elvtársnőről, a munkásmozgalom régi harcosáról kiderült, hogy áruló. Tudom, hogy ez Önöknek is fájdalmas, sorainkba férkőzött, megbíztunk benne, és most kiderül, hogy kígyót melengettünk a keblünkön. Schmidt Máriát 2002-ben ismertem meg. Akkor még nem sejtettem, hogy a CIA ügynöke, az imperializmus láncos kutyája, velejéig rohadt kiszolgálója a tőkének, ezért is akarja tőkés barátai segítségével elérni, hogy HŐS VEZÉRÜNK, A NÉPEK NAPJA JOSZIF VISSZÁRJONOVICS ZSUGÁSVIKI távozzon a PÁRT éléről.
 

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.

Koós Anna
A nem kívánt hagyaték

Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolko­dásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »

Interjú Haraszti Miklóssal

1990 óta ön az egyetlen olyan országgyűlési képviselő, aki a mai Izrael területén született, hiszen Je­ruzsálemben látta meg a napvilá­got. Hogyan kerültek a szülei Palesztinába, és miként tértek vissza?

Nemcsak 1990 óta, minden idők … Tovább »

MÉGIS, KINEK AZ ÉRDEKE?

Múzeum helyett zsinagóga

HOGYAN TÖRTÉNHETETT MEG, HOGY A PÁVA UTCAI ZSINAGÓGA ÉPÜLETÉT, AMELYET A HITKÖZ­SÉG A HOLOKAUSZT MÚZEUM CÉLJAIRA AJÁNLOTT FEL, ERE­DETI ÁLLAPOTÁBAN REKONST­RUÁLTÁK, ÍGY AZ KIÁLLÍTÁSI CÉ­LOKRA ALKALMATLANNÁ VÁLT?

„…Az … Tovább »

Szerkesztõségünk az alábbi körkérdést juttatta el a felsorolt személyiségekhez: Hitközségi választásokat tartanak 2003 tavaszán. A Szombat közelmúltra és közeljövõre vonatkozó körkérdéseivel keresett meg olyan zsidó közéleti személyeket, akik ma hitközségi vezetõk, azok … Tovább »

A kő marad(Kertész Imre: A kudarc)

Eszik Verkának szeretettel

Auschwitz nem ábrázolható. Kertész Imre azt állítja, hogy mit sem ér a té­nyékhez való hűség. A tények ugyanis nem mutatják meg Auschwitz valódi ar­cát. A tanúságtétel igénye szervezi Ker­tész regényvilágát, … Tovább »

Az elveszett gyerekkor

Volt egyszer egy legendás zsidó ele­mi iskola, a Hollán Ernő és a Sziget ut­ca sarkán, az Újlipótvárosban. Ott ta­nultak azok a valahai diákok is, akik nemrégiben a világ legkülönbözőbb tá­jairól érkeztek Budapestre, rendkívüli találkozóra. Ötvennyolc … Tovább »

Mit csinálnak ezek itt?

Izraelben 270 000 olyan új ólé él, akik a volt Szovjetunióból érkeztek és halachikus értelemben nem zsidók. Az idén bevándoroltak 75%-a ebbe a kategóriába tartozik.
Bátorítsa-e Izrael az ilyen típusú aliját? És ösztönözze-e a betérést azoknál, akik … Tovább »

Szembesítés
Szabó Istvánnal beszélget Halász Tamás
 

Ön szerint létezik olyan, hogy „zsi­dó film”?

Kapásból azt válaszolnám: nem, hi­szen szakmai szempontból csak rossz, vagy jó filmről érdemes beszélnünk. A világban évente mintegy ötezer játékfil­met … Tovább »

„…na milyen volt Amerika?”

(Petőcz András: A napsütötte sávban, Versek, Ister Kiadó, 78 oldal, 1200 Ft.)

Petőcz András kétségkívül sokoldalú költő, az utóbbi évti­zedben szinte minden évben je­lentkezett kép, vagy gyerekver­sekkel, prózával, hol pedig es­székkel, … Tovább »

A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban

„Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt”.
(La … Tovább »

Fotó által, világosan…Múlt jelen és jövő Fehér László festészetében

 
Kezdetben voltak az időtől megsárgult és megbámult, régi családi fotográfiák ihletforrás gyanánt, amelyek még magu­kon viselték a fényképezőgépet tartó kéz gyakorlatlanságát, az amatőrség … Tovább »

Szántó T. Gábor
Senkiföldjén

Mögöttünk tíz év – száz lapszám. Főszerkesztőként ennyi ideje jegyzem a lapot. Talán érdemes a vissza­pillantó tükörbe nézni, summázva: mit akartunk, mit akarunk, s milyen a fogadtatása munkánknak.

Egy fiatal irodalomtörténész a normalitás … Tovább »

Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.

Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmez­hetők a látottak. Négy alkotásban, A ha­rangok … Tovább »

„Az antiszemitizmus elleni küzdelem nem feltétlenül pénzkérdés”
Tudósítás a Bzsh április 19-i közgyűléséről

„Add Istenem, hogy a közgyűlés kép­viselői megoldást találjanak a sokat szenvedett budapesti zsidóság problé­máira… Hogy zsinagógáink ismét zsú­folásig … Tovább »

Mit bír ki egy ember? Beszélgetés Gila Almagorral

Március elején, az izraeli filmnapok megnyitására Budapestre látogatott Gila Almagor, a zsidó állam színház- és filmművészetének nagyasszonya. Pályáját 17 évesen kezdte, majd évekkel később New Yorkban Lee Strasberg stúdiójában … Tovább »

Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom

definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jel­lemző örök … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »

A zsidóság a tankönyvek tükrében
Előző számunkban közölt cikkünk második, befejező részében azt tekintjük át, miként mutatják be a zsidó­ságot, annak történetét a Csehországban és Szlovákiá­ban kiadott tankönyvek.
Csehország
A németek kiverésétől a kommunizmus … Tovább »