Összesen 667 találat (641 - 660) : Gerő András.
A recenzensnek nem sokba. A „gyatra szervezőnek” valamivel többe. Tudom: illetékes vagyok. A gyatra szervező én voltam. Ha a lét nem is, a nézőpont valószínűleg meghatározza a tudatot. Ahol Götz Eszter a „Nyár, színház, varázslat” című beszámoló írója (Szombat, 1994. … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »
A Landeszman-interjúra megjelenésétől számított egy hónapon belül 95 cikk reagált a magyar sajtóban.1 (Egyedül a Pesti Hírlap március 26-i száma négy kommentárt szentel az ügynek.) Ez a nagyságrend arra utal, hogy az eset nem tiszavirág-életű kis affér, hanem elég komoly ütközet … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
A Szombat 1992. márciusi számában indulatos cikk jelent meg Raj Tamás tollából. Ebben a segélyezetteinkhez kiküldött körlevelünk tartalmát kifogásolja. A körlevél okozta sajnálatos félreértéseket Kuratóriumunk maga is tapasztalta, és éppen ezért még 1992. februárban főtitkára … Tovább »
Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És akkor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt bennem személyes sértettség, … Tovább »
– Hórás és habonista vagyok, mutatkozik be Róna Péter, az Almássy téri Szabadidő Központ első emeletének büféje előtt. A nagyterem ajtói tárva-nyitva, s Az éjjeli vonat Kairóban című népszerű izraeli sláger hangja tölti be a teret. Bent vagy 100-120 tizen- és huszonéves táncol, … Tovább »
Simon Iván bírálja Mondd, érdemes?… című írásomat, és úgy tűnik, a kérdésfeltevést nem tartja a mai európai helyzettel adekvátnak, hiszen ma nem egy „fékevesztetten irracionális Németország” Európa domináns hatalma. Nem tartja adekvátnak a mai magyar belpolitikai helyzettel … Tovább »
John Demjanyuk három évvel ezelőtti pere Izrael számára a holocaust legszörnyűbb napjainak hideglelős visszaidézését jelentette. Az izraeli televízió nap mint nap élőben mutatta, amint a haláltáborok koros túlélői gyilkos szemekkel meredtek a vádlottra – egy tagbaszakadt, volt … Tovább »
Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
Tíz éves az „Opera”
Bensőséges ünnepség színhelye volt nemrég az izraeli védelmi minisztérium Kirjában, Tel-Aviv északi városrészében. Az ünnepségen részt vett Arensz védelmi miniszter, a légierő parancsnokai és azok a pilóták, akik 10 évvel ezelőtt részt vettek az izraeli … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.
– Férfi … Tovább »
Azt már biztosan lehet tudni, hogy ki vesztette el az Öböl-háborút totálisan. Szaddám Husszein még intézhet néhány, az iraki hadsereg győzelméről zengő szónoklatot az általa kézben tartott nyilvánosságon keresztül népéhez, ez azonban mit sem változtat a helyzeten: tábornokainak … Tovább »
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »