Találatok ‘Gadó János ’
Összesen 1,031 találat (41 - 60) : Gadó János .
Szegedi zsidó temető: Fogadótérré alakították a gondnoki épületet
Felújították és fogadótérré alakították a szegedi zsidó temető gondnoki épületét. Egy állandó kiállítást rendeztek be, amelynek látogatói a sírkerttel és a zsidó temetkezési szokásokkal ismerkedhetnek meg.
A zsidó temetkezési szokásokkal, a sírokat díszítő szimbólumokkal, … Tovább »
“A Szeretetkórház jó eséllyel pályázhat a beruházás befejezéséhez szükséges forrásokra”
Ősszel dönt a kormány a Szeretetkórház felújításának befejezéséhez szükséges 2,5 milliárd forintos támogatásról.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 22-i kormányinfón úgy fogalmazott, jó esély van arra, hogy az elmúlt fél évben megrekedt … Tovább »
“Politikai tevékenységük csupa kudarc volt, de kulturális hatásuk maradandónak bizonyult”
„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”
Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »
„Én kifricskázni való klerikális lettem”
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
De addig mi lesz?! – a munkakonferencia (majdnem teljes) programja
A nyilvánosság számára nyitott munkakonferenciát rendez De addig mi lesz? címmel június 26-án és 27-én a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) a Fővárosi Levéltárban.
Az esemény célja, hogy egy olyan fórumot teremtsen a magyar zsidó civil és/vagy egyházi szervezetek … Tovább »
Idén, Jeruzsálemben
“Ezen a Limmud Napon nektek nyitunk ablakot a zsidó világra tudósok, rabbik és aktivisták segítségével: az október 7-i terrortámadás, a háború és hatása a világ zsidó közösségeire lesz a témánk.” – fogalmaz a beharangozó.
“Június 9-én egész nap a Csányi5-ben várunk titeket, … Tovább »
Kik voltak a bonyhádi zsidók III. – A zsidó község
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
Kik voltak a bonyhádi zsidók?
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Kisvárosi zsidóélet Bonyhádon – Emlékek a Soá 80. évfordulóján VII.
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
Két magyar zsidó pszichoanalitikus ‘ügye’ Párizsban
Ez a könyv[1] a párizsi Diderot Egyetem pszichopatológiai és pszichoanalitikai laboratóriuma keretében kidolgozott, és 2018 novemberében megvédett, 600 oldalt meghaladó (ebből 31 oldal bibliográfia) és nem kevesebb mint 2232 lapalji jegyzettel gazdagított doktori disszertáció egy … Tovább »
Józanul Gázáról
Gadó János Gázáról írt elemzésében két, eleddig kevéssé hangsúlyozott tényt rögzít. Az első : az Izraelt kritizáló európai politikusok, feltehetően tudat alatt, régi antiszemita tételeket ismételnek. A második : a palesztínai arabokat, főleg a szomszéd országba vándoroltakat, … Tovább »
Ki vinné haza
Az ember, mikor ötvennyolc, rémülten kérdi a semmitől: hogyan lehetséges, hogy a papa és a mama ugyanúgy ment össze, ugyanúgy halt éhen s légszomjan, miközben a papával a háborúban szerzett szívbaj végzett, a mamával viszont a tüdőrák? Avagy minden halálos betegség ekként működik?
De … Tovább »
A zsidóság szerepe minden igazán „új” területen döntő volt
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »
Ezerszer áldatlan
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
A figyelem pontos szeretet
A magyar színházi kultúra modernitása ismeretesen Csehov és Ibsen-központú, csehovi még inkább, mint ibseni. Jól látszik ez kézreálló mintaként Kalmár Emma középiskolásként írt Erkély című darabján is, amelyből a Gólem Színházban rendeztek megindító előadást.
Fő … Tovább »
A BZSH Külkereskedelmi technikum új képzése
Gyakorlatias szemléletű szakmai felkészítés, közvetlen elhelyezkedési lehetőségek és továbbtanulási esélyek, akár párhuzamosan. Mindent nyújt, amit egy jó gimnázium és mindent, amit egy jó szakképzés: tájékozottság, alkalmazkodóképesség, stabil megélhetést biztosító szakmai … Tovább »
„A magyar nyelv csodáira kíváncsi fiatalok… olvassanak Rejtőt”
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »
Az elárult embermentő
A több tízezer magyar zsidó életét megmentő Raoul Wallenberget a szovjetek 1945 elején elrabolták, bebörtönözték majd később meggyilkolták. Az óriási svéd cégbirodalmat irányító Wallenberg-klan tagjai – közeli rokonait kivéve – semmit nem tettek érte. (1944-ben golyóscsapágy-gyáruk, … Tovább »
A néma város megszólal
Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak … Tovább »

