Tel Avivban emlékművet avattak a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a Holokauszt során üldözöttek emlékére.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Egy jeruzsálemi cégnek sikerült a rettentő befolyásos és rettentő konzervatív Naftáli Nussbaum rabbitól engedélyt, sőt, áldást szereznie az által forgalmazott sorsjegyekre – írja az Ynet News.

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Meghalt a 2006-os agyvérzése óta kómában fekvő Ariel Saron. A volt izraeli kormányfő már napok óta életveszélyben volt, több szerve leállt, az orvosok pedig jelezték, hogy nem tudnak javítani az állapotán. Saron előbb katonaként, majd politikusként játszott meghatározó szerepet … Tovább »

Kommentár a hetiszakaszhoz

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

Hosszantartó, súlyos betegség után 71 éves korában meghalt csütörtökön Iris Wagner, a zeneszerző, Richard Wagner képzőművészként, műfordítóként ismert dédunokája, akit „az ész hangjaként” méltatott cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című tekintélyes német napilap.

Maryan S. Maryan képeiről

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Nyílt grafikai pályázatot hirdet a Szombat folyóirat nyomtatott és online (www.szombat.org) változata számára egy modern, mai vizuális trendekhez alkalmazkodó logó megtervezésére.

Közösségi üzenet
Lapunk integráló feladatot lát el: nyitott a zsidóság valamennyi irányzata, valamint … Tovább »

Dávid-csillagot ábrázoló táblát helyeztek el, majd petárdát dobtak ismeretlenek egy váci üzlet bejárata elé január 1-jén. Az üzlet tulajdonosa Major Gabi, egyedül élő hölgy feljelentést tett a Váci Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen.

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Az izraeli kormány, várhatóan a közeljövőben, tervet fogad el több tízezer franciaországi zsidó Izraelbe hozatalára – három év leforgása alatt.

Balázs Péter nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, ezt a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója közleményben tudatta az MTI-vel.