A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi ülésére meghívott vendégek nem szavaztak Gordon Gábor mellett. Az ügyben, mint a Népszabadság hírt adott róla, rendőrségi eljárás is indult, valószínűleg ez áll az alapítvány elnökének bejelentése mögött.

Újabb izraeli magyar szervezetekről.

2012. június 22. szombat este 10 órától hajnalba nyúlóan koncertek, irodalom, könyvek éjszakája, Izrael a „Startra kész nemzet”, kulturális barangolások, keleti hangulat, gasztronómia, orgona dallamok, hagyomány a Múzeumok Éjszakáján! 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »

a másik ember lelkébe.”

Huszadik századi traumáink

Breuer Klára a Külügyminisztérium kabinetfőnöke 2012. április 19-én részt vett a „Régen volt? Hol is volt?” országos középiskolai vetélkedő döntőjén. Alábbiakban a politikus asszony, az eseményen elhangzott beszédet olvashatják.

Magyar költők vészkorszakról írt, és a soá emlékét idéző verseinek antológiája jelent meg angolul I Lived on this Earth… Hungarian Poets on the Holocaust címmel a februári londoni Zsidó Könyvhétre. A gyűjteményes kötetben 18 szerző szerepel a klasszikusoktól kortárs alkotókig.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

Ügyvezető igazgatót választanak ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
élére. Úgy hírlik, egyetlen pályázó van: az intézmény jelenlegi
megbízott vezetője, Szita Szabolcs történész. Sokkal érdekesebb az, ami a
kulisszák mögött történik.