Összesen 104 találat (61 - 80) : Földes Anna.
Május 27-én kezdődik és július végéig tart Gárdos Péter új alkotása, a Hajnali láz forgatása. A filmben a rendező szülei találkozásának és szerelmének megindító történetét mondja el, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 nyarán svédországi rehabilitációs kórháztáborokba kerültek. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készülő magyar-svéd-izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba.
Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről.
A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban.
Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »
A magyar olvasó számára neve és művészete sajnos szinte alig ismert…
„Ette a vurstját, vagy hogy mondják, nálunk kutyakajának se lenne jó, és törte a kenyeret. Fehér kenyeret.” Részlet a szerző Frau Földes von Makó című könyvéből, mely a Syllabux kiadónál jelent meg a könyvhétre.
Vállamra vetem a seprőt, mint a puskát a katonák. Masírozok … Tovább »
Amikor a magyar zsidó közösségek életben maradt tagjai visszatértek városaikba a második világháború után, veszteségeiket az odaveszettek névsorát feltüntető emlékművekkel örökítették meg. Később, felismervén a kőtáblák elégtelenségét, elkezdték leírni és összegyűjteni … Tovább »
Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.
Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »
Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.
1936-ban lebontották a Károly körút és a Király utca sarkán terpeszkedő hatalmas kétemeletes, immár igen elhanyagolt állapotba jutott épületmonstrumot, az Orczy-házat, hogy a Belső-Erzsébetvárost átszelő tervezett „sugárút” kapujának szánt „Madách-házak” kerüljenek … Tovább »
Kampánynyitó rendezvényt tartott a Jobbik Budapesten. A mintegy 2500 fős Újbuda-Tóvárosi sportcsarnok teljesen megtelt, az épület előtt a hatalmas magyar és árpádsávos zászló tövében és odabent gárdisták, valamint “Csendőrség”-feliratot és sorszámot viselő fekete kommandósruhások biztosították a helyszínt. A párt egyéni képviselőjelöltjei a korona másolata előtt tettek esküt. A beszédekben sok hangzatos kijelentés, és szinte semmi konkrétum nem szerepelt.
Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »
“…én ötéves korom óta pontosan tudom, hogy az, hogy „zsidó”, meg az, hogy „soha”, ugyanazt jelenti. Azt jelenti, hogy soha többé nem mehetsz be a kerted kapuján. Hogy múlttá válsz még életedben. Hogy máshol kell lenned, soha nem térhetsz vissza….”
Az 1956-ban egy nyugati fotóriporter jóvoltából a magyar forradalom jelképévé vált vörös hajú, szeplős kamasz múltjából egyre több információ kerül elő: felkutattuk a sírját, rátaláltunk édesanyja nevére, és azt is tudjuk: hol született a tragikus sorsú Erika.
Az emberiség történetében Wallerstein szerint voltak hasonló korszakváltások, mert a 19. században elterjedt nézettel ellentétben, amely szerint a fejlődés folyamatos és elkerülhetetlen (van ennek marxista változata is), a haladás csak lehetőség, nem szükségszerű.
Nem szeretjük a szurkolókat. Hangosak, lármásak, fasiszták, magyarán éppen itt lenne az ideje annak, hogy a derék rendőrök jól elagyabugyálják a neveletlen suhancokat –gondolja egy derék, törvénytisztelő állampolgár.
Forrás: Népszabadság 2008. április 28. / Hajba Ferenc Ideje van a kövek összegyűjtésének – ennek a bibliai idézetnek a szellemében kutatta fel a Nyugat-Dunántúlon, valamint Burgenlandban található zsidó emlékhelyeket, majd közölte kötetbe gyűjtve a róluk szóló dokumentumokat a … Tovább »
„Földes Józsi konyhája” – a gutaütésig primitív elnevezés lehetne, hallatára az ember szeme előtt máris zsírban evickélő ijesztő húsdarabok, állott főzelékek és sörfolttal éktelenkedő asztalterítők ködlenek föl. A Frankel Leó utcai étkezde azonban gyökeresen más … Tovább »
2007. augusztus 29. Elbocsátották a honlap főszerkesztőjét és az ügyeletes szerkesztőt. Szetey Gábort az auschwitzi koncentrációs tábor kapujában, zakóján a nácik által a melegekre aggatott rózsaszín háromszöggel ábrázoló fotómontázs jelent meg a Fidesz-közeli Lánchíd Rádió … Tovább »