A magyar származású Holokauszt túlélő, Elie Wiesel, béke Nobel díjas, világhírű író, a Holocaust óta először érkezik hivatalos látogatásra Budapestre, 2009. december 9-én. 

1993-ban, egy Szombat Szalon keretében beszélgettünk Kertész Imrével a nyilvánosság előtt, majd az interjút utóbb, egy másik alkalommal, Török utcai lakásában, immár nem közönség előtt, kiegészítettük… Az élet és mű összefüggéseit elemző beszélgetést most, Kertész Imre halálhírére  tesszük ismét közzé honlapunkon.

Húsz nap közérdekű munkára ítélte pénteken a Makói Városi Bíróság azt a fiatal férfit, akit az egykori makói főrabbi emléktáblájának megrongálásával vádoltak.

Az 1930-as évek elején régiónkban alakult meg az első magyar nyilaskeresztes párt, ami hamarosan nagy támogatottságra tett szert Zalában, főként a kistelepülések lakói körében.
 

A megszállt területekről származó árukra nem lehet alkalmazni az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és Izrael közötti megállapodásban szereplő preferenciális vámelbánást – szögezte le a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Brita-ügyben hozott szakvéleményében.

91 éves korában elhunyt Fekete János bankár, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese – értesült az atv.hu
 

Az idei Magyarországi Zsidókért díjat vasárnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőitől Jancsó Miklós filmrendező, Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Navon Ágnes és Navon Smuel, a szarvasi zsidó ifjúsági tábor imatermének és konyhájának vezetője vette át.
 

Futótűzként terjed az interneten egy Budapestről szóló imidzsvideó. A kisfilm körül rengeteg a találgatás, forrnak az indulatok, többségben mégis a kitörően lelkes vélemények vannak. A magyar reakciók arról árulkodnak, hogy az ország végletesen ki van éhezve a pozitív énképre, az önbecsülésre.
 

A főváros vezetése szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni három nagy kihívással: a szuburbanizációval, a regenerációval és a Duna-part fejlesztésével. A zsúfolt, rossz levegőjű, lepusztult állagú Budapestről az elmúlt két évtizedben több mint kétszázezer ember menekült el a környező településekre. A középosztály ezzel a „néma forradalommal” lázadt a főváros vezetése ellen. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint komoly aggodalomra ad okot az, hogy a rasszista, antiszemita kijelentések mára a politikai közbeszéd részévé váltak Magyarországon.

Az Oszkár-jelenség félreértéséről tanúskodik, ha valaki egy Fideszbe ékelődött rasszista ámokfutásaként interpretálja az eseményeket. Nem ez történt, hanem az, hogy egy jobb sorsra érdemes tehergépjármű-vezető megpróbálta kicsi fejében összerendezni mindazt, amit az elmúlt években a jobboldali médiában látott, hallott, olvasott.
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

A megállapodás elítélendő bűncselekmény volt a béke ellen, amelyért a részes felek közül csak Helmut Kohl kért bocsánatot – Oroszország máig adós ezzel.

A vasárnapi, németországi Bundestag választások több szempontból is korszakhatárt jelöltek. A liberális FDP 11 év ellenzékiség után visszatér a kormányba, a szocialdemokrata SPD 11 év kormányzás után ellenzékbe kényszerül, az elmúlt évek baloldali – ám nem koalícióképes – többsége megtört. Merkel új koalíciós partnerrel kancellár marad. A néppártok idejét egyes elemzők behatároltnak látják a kisebb, klienspártok megerősödésével.
 

Heti Válasz, szeptember 3. (29. oldal) – Prőhle Gergelynek általában igaza van. Izrael kormányának a politikája nem bírálhatatlan, sőt igen fontos, hogy ez a bírálhatóság meglegyen az országon belül és az országon kívül is. (Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)
 

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek kedden egy budapesti konferencián. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel is találkozott.

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

Németország soha el nem évülő felelősséget visel a második világháború kitöréséért – hangsúlyozta az esemény hetvenedik évfordulóján, a gdanski Westerplatte félszigeten tartott ünnepi beszédében Angela Merkel.