A magyar származású Holokauszt túlélő, Elie Wiesel, béke Nobel díjas, világhírű író, a Holocaust óta először érkezik hivatalos látogatásra Budapestre, 2009. december 9-én. 

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

“Aki pusztán etnikus értelemben zsidó, azaz nem veszi magára az ég igáját, miáltal szellemi értelemben zsidó lehetne, az vét a Törvény ellen – így szól a zsidó hagyomány. Ez a versbeli bűnösség gyökere is, melyből a kereszténység, Radnótié is, szárba szökken. Talán megkockáztathatjuk, … Tovább »

Több mint hatvan évvel a II. világháború befejeződése után negyvenhat ország vállalta, hogy folytatja a kárpótlási folyamatot a náci rendszer idején javaiktól megfosztott zsidók tekintetében.
 

Az amerikai zsidók valóban szamarak, akik könyveket cipelnek. Miközben hangosan hirdetik identitásukat, (Modena szavaival élve) elvétve hallunk tőlünk egy-egy töredékes héber szót. Erre nincs mentség. Ez a közösség hihetetlen felelőtlenségét reprezentálja.
 

Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
 

A holokauszt és a kereszténység – látszólag nehezen összekapcsolható fogalmak. Hiszen mi is állhatna távolabb a jóérzésű keresztény emberek elveitől, erkölcseitől és szándékaitól, mint az, hogy vallásukat a gyűlölet leggyalázatosabb történelmi megnyilvánulásával hozzák összefüggésbe? Igen, de mégis – ez a könyv, ami frissen, most került ki a nyomdából, éppen ezt teszi. 

Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.

A hollywoodi filmgyártás a vitatható színvonal ellenére is sokat tett azért, hogy a holokauszt bekerüljön a köztudatba, véli Anne Applebaum történész. A filmek sokaságában azonban kevés a holokauszt tragédiájának mélységét, bonyolult kihatásait feldolgozó produkció.

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Forrás: Metró 2008. június 18. A jordániai király arra figyelmeztetett szerdán, hogy „súlyos hiba” lenne elszalasztani az esélyt az izraeli-palesztin béke idei megkötésére, amelyet George W. Bush amerikai elnök is szorgalmaz. Az Egyesült Államokkal szövetséges II. Abdalláh hangsúlyozta, … Tovább »

Kertész Melinda/Transindex 2008. június 8. Kolozsvárról hiányzik egy kisebbség, aki Kloysenburgnak hívta a várost. De az erdélyi zsidók tragédiája is hiányzik a köztudatból: a magyarok el voltak foglalva a sajátjukkal. Az asztalon fényképek tucatjai hevernek. A fotókon a már névtelen … Tovább »

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

A romániai bíróság szerint a háború indítása “jogos önvédelem” volt – kutatók szerint a rezsim 280-380 ezer zsidó és 11 ezer cigány legyilkolásáért felel.

A Nobel-békedíjas Elie Wiesel egy hétfőn közölt interjúban úgy vélte, a néhány napja őt ért támadás azt mutatja, hogy a holokauszttagadók világszerte egyre többen vannak, s napról napra merészebbek lesznek.

Forrás: maszol 2008. február 14. George Bush amerikai elnök „szilárd jellemű emberként, az emberi jogok bajnokaként” méltatta a hétfőn elhunyt Tom Lantos magyar származású kongresszusi képviselőt. A Fehér Ház által kibocsátott közleményben Bush arról írt: Tom Lantos azon … Tovább »

Gadó János / 2007. május
„Izrael számára nem bocsánatos bűn antiszemita kijelentéseket tenni, akkor sem, ha ezt aztán Izrael-párti kijelentésekkel kompenzálják. A brit szélsőjobb például – amely ma már moszlim- és bevándorlás-ellenes -, korábban antiszemita kijelentéseket tett, … Tovább »

MELVIN JULES BUKIET
Semmi nem tesz szabaddá*

Melvin Jules Bukiet amerikai zsidó író, hat prózakötet szerzője. Leg­utóbbi munkái a Strange Fire című regény és a Faker’s Dozen című no­vellagyűjtemény. Két antológiát szerkesztett: a Neurotica címűt zsi­dó írók szexuális … Tovább »

Maus
Art Spiegelman Maus című képregénye az a fajta fan­tasztikus sikertörténet, ami­re minden szerző vágyik, és amit csak kevesen hevernek ki.* A lengyelországi zsidó családból származó, stock­holmi születésű New York-i művész az amerikai alterna­tív képregény világából … Tovább »

Valami megmozdult?

„Ha Auschwitz nem gyó­gyította ki a világot az anti­szemitizmusból, akkor va­jon mi fogja?” (Elie Wiesel)

„Túl sok város van ma a vi­lágban, amelyet a zsidó nép elleni… gyűlölet pestise sújt. Beszennyezett emlékművek, meggyalázott zsidó temetők, megrongált … Tovább »