Összesen 2,099 találat (1741 - 1760) : ERŐS FERENC.
Esztertáska
A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének Társadalmi nem- és Kultúrakutató Központja által november 22-23.-án megrendezett nagy, reprezentatív és úttörő társadalmi gender/nem/nemtan konferencián majd minden Esztertáska tagunk részt vett; Pető Andrea … Tovább »
„Légy szerény és szolid, lányom!” Vagy mégse?*
A mai ortodox nők olyan közéleti szerepeket tölthetnek be, melyek évszázadokon át tiltva voltak számukra: vallásos bíróságokon feleségek képviseletében járhatnak el, tudósként tanulmányozhatják a Tórát, a zsidó … Tovább »
„Palesztin szabadságharc” az amerikai egyetemeken
Egy amerikai diák sokkos állapotba került, amikor egy szemináriumon társai nyugodtan végighallgatták, amint az előadó párhuzamot vont Izrael és a náci Németország között.
Dr. Shira Wolosky izraeli professzor egy évet töltött … Tovább »
A terror tűzfészkei
Az utóbbi időben két olyan esemény borzolta az idegeimet, ami miatt tollat fogok és levelet írok a Szombatnak:
Nézem a Melnyikov utcai színház elleni csecsen terrortámadás képeit. Az egyik falnál szorgalmasan gyűlnek az emlékezés virágai. Szomorú, szívszorító … Tovább »
„Én Auschwitz-ot igazán a magyar kommunista diktatúrábanértettem meg”*
Kertész Imrével beszélget Bőhm Ágnes
Kertész Imre zsidó írónak vallja magát, aki magyar nyelven ír. Könyvei az egyén sorsáról szólnak a totalitárius rendszerben.
Ön az első Holocaust-író, … Tovább »
Koltai Nelli
A regény az élet igenléseKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Téma és forma
Paul Celan Halálfúgá-ját választva mottóul és motiváló struktúraként, Kertész Imre ebben a regényében a sziszifuszi gondolatkör zenei megfelelőjét fogalmazza … Tovább »
A katarzis reményébenKertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat
„Egy kritikát nyomnak a markomba, nem tudom eldönteni, kajánságból-e, vagy puszta jóindulatból. Egy hangsúlyos pontján e kritika engem ’magyar írónak’ nevez. Kérdés: miért kell engem ’magyar írónak’ nevezni, … Tovább »
Az Eichmann-per és a magyar politikai vezetés
Ha nem ragaszkodunk a napi pontossághoz, akkor kimondhatjuk: negyven esztendeje annak, hogy Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführert, több millió európai zsidó deportálásának és meggyilkolásának – köztük közel hatszázezer magyar zsidónak … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Magyar-zsidó történelemről
(Walter Pietsch: Reform és ortodoxia – A magyar zsidóság belépése a modern világba; Múlt és Jövő kiadó 1999; 164 old; 1500 Ft.)
Az elmúlt években – örvendetes módon – egyre több olyan könyv látott napvilágot, mely tudományos igénnyel mutatta … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
Daniel Pipes
Az iszlám igény Jeruzsálemre(részletek)
A II. Camp David-i csúcs és az azt követő „Aksza-intifáda” megerősítették azt, amit amúgy is tudtunk már: az arab és az izraeli tárgyalófelek előtt tornyosuló legfogasabb kérdés Jeruzsálem ügye.
A kérdés részben … Tovább »
A magyar gettó-túlélőket végre egyenrangúként kezeli a Claims Conference
Ha egy túlélő, aki a budapesti gettóban szenvedte át 1944 telét, felhívta a MAZSÖK irodát, azt a választ kapta, hogy 15.000 DM támogatásra jogosult.
Ha ugyanez a személy a Claims Conference budapesti irodájánál … Tovább »
Választások után, választások előtt
Van egy jó hírem, meg egy rossz hírem. A jó hír: a korábbi kormány megbukott. A rossz hír: az ellenzék került hatalomra.
*
A Fidesznek pedagógiai okokból kellett elsődlegesen buknia. A hatalom akarása közepette olyan eszközökhöz nyúltak, … Tovább »
Versengő világtörténelmek
Akik a különböző kultúrák közti párbeszéd és megértés alkalmait keresik, s ezek megtalálásának vagy elvétésének lehetőségét csupán a jó szándék kellő eltökéltségének vagy fogyatékosságának tulajdonítják, sajnálatosan kevés figyelmet … Tovább »
Szembesítés
Szabó Istvánnal beszélget Halász Tamás
Ön szerint létezik olyan, hogy „zsidó film”?
Kapásból azt válaszolnám: nem, hiszen szakmai szempontból csak rossz, vagy jó filmről érdemes beszélnünk. A világban évente mintegy ötezer játékfilmet … Tovább »
Esztertáska
Megállíthatatlanul itt a tavasz és ettől bennünk is egyre nő a lelkesedés. Pécsi Katalin a stockholmi Paideia intézet szervezete Női irodalom Hetéről közöl riportot. Pető Andrea, firenzei tanulmányúton lévő Esztertársunk küldött egy lelkesítő és elgondolkodtató … Tovább »
Antiszemitizmus – már Angliában is?
London, 2002. Amikor a 23 éves Rachel megbeszélte az esti programot nem zsidó barátjával, még nem sejtette, mi lesz a dolog vége. Vacsora közben futólag említette, hogyan ünnepli majd a purimot családjával, mire a barát felfortyant: „Ma … Tovább »
Az intifáda ára
Milyen gyorsan változnak az idők: még alig egy éve az informatika és az új gazdasági mechanizmus mintaországaként tartották számon Izraelt. Ma másnapos hangulat és kiábrándultság érezhető a helyiek által (az amerikai Silicon Valley nyomán) Silicon Vadi-nak … Tovább »
Négy év – halkuló remények
A választások kimenetele nem túl biztató, a korábbiaknál (és itt e cikk írója beismeri tévedését) többet várt az ország jelenlegi uraitól. A hajdani fiatalok öltönyre és dzsipre váltottak át, behajították régi farmereiket a kukába, majd … Tovább »