Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.

Moszkvai zsidó értelmiségi családban született,

apja mérnök, lett származású anyja orvos … Tovább »

Az élet néha meglepő történeteket produkál, és talán Nicolás Massú chilei teniszező története sokakat elgondolkodtat ma Magyarországon.

2004-ben az athéni olimpiai játékokon világraszóló chilei siker született.   A világklasszis teniszező Nicolás Massú, akit Gladiátornak … Tovább »

A francia börtönök lakóinak lassan a 60 százaláka muszlim, így az oda kerülő terroristák gyakran válnak a bentlakók szellemi vezetőivé.

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

“[Szombatévben] nem fizetnek a kútásónak, se a fürdőszolgának, se a borbélynak, se a révésznek, de ad a kútásónak innivalóra. És mindegyiknek ad valami ajándékot.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Tűnődünk, mi lehet majd Orbán Viktor és a Heisler András találkozójának tárgya.

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Az őszi díjszezon nem múlhat el holokauszt-dráma nélkül, de a film nézőpontja kétségkívül új.

A Denial (Tagadás) cselekménye a második világháború helyett az 1990-es években játszódik. A forgatókönyvet Deborah E. Lipstadt amerikai … Tovább »

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Deák István történésszel beszélget Várnai Pál

Az ősi patriarchális társadalmak nem, vagy csak kivételes esetekben tették lehetővé a nők aktív politikai, közéleti szerepvállalását, így ezek irodalmában a női szereplők többnyire csak kiegészítő szerepet kapnak.

A hazai lapokból tájékozódó újságolvasó kapkodja a fejét, amikor az amerikai zsidó mágnások és kampánytanácsadók itt-ott vállalt szerepéről hall. Különösen az előítéletes embereket érintheti érzékenyen az a bonyolult jelenség, hogy zsidók a jobboldalon és a baloldalon is találhatók, és nagyjából ugyanolyan eltérően gondolkodnak, mint a nem-zsidók.

Kihirdették a Holokauszt-emlékezetet gúnyoló teheráni rajzverseny eredményét.

Ez a második ilyen tárgyú verseny. Az elsőt még 2006-ban tartották, feldühödve a dán Jyllands Posten emlékezetes Mohamed karikatúráin.

Az első díjat egy antiszemita francia karikaturista vitte el, … Tovább »

Megépítették a 17. századi Lengyelország leggyönyörűbb, ám a második világháborúban odaveszett fazsinagógájának pontos mását a Lublini vajdaságban lévő Bilgorajban.

Az eredeti templomot 1648-ban emelték a mai Fehéroroszország területén lévő Wolpában. Az épületet … Tovább »

Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.

1. Tél volt Jeruzsálemben, december vége. Finom réteg hó borította a koponyák hegyét, az óvárosban pedig előkerültek a téli kabátok. Hősugárzók duruzsoltak a boltokban, a hotelek pedig átállították a légkondicionálókat, hogy meleg levegőt nyomjanak be az ötcsillagos boltívek és szökőkutak alá.

Mogyorós Judittal beszélget Várnai Pál

Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Zachor Alapítványtól Szőnyi Andrea igazgató, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója és magyarországi képviselője válaszolt kérdéseinkre. 

Mire … Tovább »

Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.