Doktori kutatásaimban a XVIII. századi magyarországi zsidó temetőkkel foglalkozom, alábbiakban ennek örökségvédelmi vonatkozású tapasztalatait közlöm dióhéjban.

A berlini Fal leomlását követő negyedszázadon át úgy látszott, Németországban helyreállt a normalitás. Nem pusztán a kettéosztott város és ország újraegyesítése, a hidegháborús hadiállapot ért véget, hanem véget érni látszott a nemzetiszocialista rémállam folytán a hallgatólagos … Tovább »

A zsidóság emlékhelyei élni tanítanak. Azt bizonyítják, akarattal, tudással, jóindulattal nagyon mélyről lehet magasra is jutni.

A pécsi Engel Adolf olyan szegény volt, hogy gyerekkorában karrierjét kihegyezett ceruzák árulásával kezdte. Egy fillérért becserélte az általa … Tovább »

A BZSH-Mazsihisz zsinagógai ünnepségein kívül a Bálint Házban és a Chabad-EMIH rendezvényein, az imák mellett egész éjszakai tanulással, közösségi gondolkodással is köszönthetik az érdeklődők Sávuot – a Tóraadás – ünnepét.

Bálint Ház

Itthon. Otthon. Haza. Egyszerű, … Tovább »

Sikerül-e tetszhalott állapotából új életre kelteni a zsidó civil együttműködés fórumát?

Hat évvel ezelőtt született egy érdekes kezdeményezés a zsidó civil összefogás fellendítésére: Borgula András (a Gólem színház vezetője)  és mások javaslatára egy internetes … Tovább »

Nyugat-Európa országai jóval messzebbre jutottak a Holokauszt bűneivel való szembenézésben, így ott dominánssá váltak azok az eszmék, amelyeket a fasizmussal szembeni ellenanyagnak tekintenek: a tolerancia, a befogadás, a másság kultúrája, illetve elvetése mindenfajta törzsi csoportidentitásnak, … Tovább »

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

21. századi technika a régi füredi zsinagógában.

A Chabad Lubavits New York-i világközpontja ritkán tesz nyilatkozatokat.

Nehéz lesz úgy beszélgetni, hogy ha a Szombat nem azt értelmezi, amit leírok, hanem amire szerintük gondolok közben. Megdöbbent, hogy a szerkesztőség jobban tudja nálam, mit gondolok – igazából, és azt is tudja, hogy miért gondolom, sőt azt is, hogy miért tagadom le.

Ezt szerintem … Tovább »

A jeles filmrendezőt köszöntjük egy korábbi interjúnkkal.

 
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme

Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai … Tovább »

című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme

Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság
A … Tovább »

Még egyszer elolvastam Horváth József, „Bét Salom” zsinagóga elnöke hozzászólását Darvas István főrabbi és Fináli Gábor rabbi nyilatkozataihoz (1.) (2.), és úgy gondoltam, hogy ez az írás megérdemel egy rövid reagálást.

Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

A Szombat egy korábbi interjú újraközlésével köszönti a 80 éves Komoróczy Gézát.

Weiss Jakov, azaz Weiss Imre felvidéki születésű magyar zsidó volt, aki embereket mentett Budapesten a holokauszt alatt. Cikkünkből kiderül, hogyan vált a cionista ellenállás tagjává Palesztinában, majd milyen váddal is végezték ki a britek 1947 júliusában.

Hóman, Jávor és Széchenyi egy perben.

1944-ben a 20. század hatodik legmelegebb nyara volt. Ám nem csak emiatt forrósodott föl a levegő ekkor az országban. A háborús front közeledése mellett a zsidók jog- és vagyonfosztása, gettósítása és deportálása volt a legfőbb közéleti … Tovább »