Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

Kedves Deutsch Tamás!

Mint talán Ön is tudja, a kurucinfót itt Kaliforniában jegyeztette be egy Varga Béla nevű úriember, aki tavaly elmondta, hogy a kurucosok szerzőgárdája kb. 20 főből áll, és többen közülük „fasiszta irányultságúak”.

Sokan egyetértünk Önnel abban, … Tovább »

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

Deutsch Gábor fiatal korában vallási iskolában – jeshívában – tanult, amelyet az ateista rendszerben nem tudott folytatni. A rendszerváltás után térhetett vissza ahhoz, amelyet fő hivatásának tartott, a vallásos tanok tanulmányozásához, és terjesztéséhez.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

Egy fiatal történelemtanár, Magóné Tóth Gyöngyi összegyűjtötte az egykori kalocsai zsidó családok történetét, és elhurcolásuk 65. évfordulójára emléknapokat szervezett a kisvárosban, amelyre túlélőket is meghívtak.

A létező hazai jobboldal és a létező hazai zsidóság rendszerváltás utáni viszonya sokféleképp leírható, de az esetek többségében nemigen lehet harmonikus, megértő diskurzusról vagy jó hangulatú, konstruktív egymás mellett élésről beszélni. Ennek az állapotnak a fenntartása hosszú távon nem lehet érdeke egy racionálisan gondolkodó félnek sem.

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Öt sír nyomában a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában Forrás: Népszabadság 2007. november 25. / Csapody Tamás Sokkal bonyolultabbnak ígérkezett a kutatás. Előzetesen azt gondoltam, hogy úgy lesz, mint ahogy Borban, Cservenkán, Jabukán, Szentkirályszabadján vagy … Tovább »

Forrás: Index 2007. november 18. A XIII. kerületben az SZDSZ és a Fidesz szerint balról borzolják burkolt zsidózással a képviselőtestület idegeit, a szekszárdi közgyűlésben gyilkos vörösöknek gúnyolják a szocialistákat. Ráadásul mindkét helyen gyakorlatilag következmények nélkül … Tovább »

2007. augusztus 31. A meghívó Dávid Ibolya szándéka ellenére sem sikerült a Magyar Gárda ügyében egyetértést kifejeznie az öt parlamenti pártnak. Nem jött létre az az összefogás, amely áprilisban a holokauszt emléknapot, és azzal összefüggésben a Zéró tolerancia kiáltványt … Tovább »

2007. július 24. A magyarok nem alkalmazták üdvözlésnél a náci karlendítést, nem hoztak létre fegyveres félkatonai szervezetet, nem vettek részt a zsidó tulajdon arizálásában (Szalatnaiék összesen tizenegy ettől eltérő esetről tudtak). Az állam vezetői, a Hlinka Párt sajtója … Tovább »

Hitközségi választások

BZSM: nincs változás

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) április 3-án tartotta tisztújító képviselő-testületi ülését, ahol sem az elnöki, sem az ügyvezetői poszton nem történt változás.

Az ülést és a szavazást Szalai György, a választási … Tovább »

Síp utcai csaták
Bzsh- és Mazsihisz-közgyűlés

Erős felütéssel kezdődött a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), november 21-én megtartott közgyűlése. Olti Ferenc elöljárósági tag napirend előtt elmondott beszédének lényege ugyanis ez volt:

Zoltainak mennie kell.

A testület … Tovább »

„Az antiszemitizmus elleni küzdelem nem feltétlenül pénzkérdés”
Tudósítás a Bzsh április 19-i közgyűléséről

„Add Istenem, hogy a közgyűlés kép­viselői megoldást találjanak a sokat szenvedett budapesti zsidóság problé­máira… Hogy zsinagógáink ismét zsú­folásig … Tovább »

Programbeszédek is voltak
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség rendkívüli tisztújító közgyűléséről
 
Deutsch Róbert főrabbi nyitóimája után az emelvényen ülő választási bi­zottság elnöke, Szalai György üdvö­zölte a megjelenteket, és közölte: egy elöljárósági … Tovább »

Eseménytelen BZSH-közgyűlés

Szokatlanul nyugodt légkörben tar­totta rendes évi küldöttgyűlését 2000. november 30-án a Budapesti Zsidó Hit­község.
Deutsch László nyitóimája után Lancz Tibor elnök negyvenhét jelen­lévővel a küldöttgyűlést szavazó- és ha­tározatképesnek … Tovább »

Mazsihisz: a kivonulások ülése

A Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége 1999. május 2-i képviselő-testületi ülésén Tordai Péter levezető elnök, a Mazsihisz két héttel korábban megválasztott el­nöke megállapította, hogy 65 küldött van jelen, miáltal a küldöttség … Tovább »