Összesen 47 találat (21 - 40) : Deutsch Tibor.
A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!
Deutsch Gábor fiatal korában vallási iskolában – jeshívában – tanult, amelyet az ateista rendszerben nem tudott folytatni. A rendszerváltás után térhetett vissza ahhoz, amelyet fő hivatásának tartott, a vallásos tanok tanulmányozásához, és terjesztéséhez.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.
Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
Egy fiatal történelemtanár, Magóné Tóth Gyöngyi összegyűjtötte az egykori kalocsai zsidó családok történetét, és elhurcolásuk 65. évfordulójára emléknapokat szervezett a kisvárosban, amelyre túlélőket is meghívtak.
A létező hazai jobboldal és a létező hazai zsidóság rendszerváltás utáni viszonya sokféleképp leírható, de az esetek többségében nemigen lehet harmonikus, megértő diskurzusról vagy jó hangulatú, konstruktív egymás mellett élésről beszélni. Ennek az állapotnak a fenntartása hosszú távon nem lehet érdeke egy racionálisan gondolkodó félnek sem.
„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…”
Öt sír nyomában a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában Forrás: Népszabadság 2007. november 25. / Csapody Tamás Sokkal bonyolultabbnak ígérkezett a kutatás. Előzetesen azt gondoltam, hogy úgy lesz, mint ahogy Borban, Cservenkán, Jabukán, Szentkirályszabadján vagy … Tovább »
Forrás: Index 2007. november 18. A XIII. kerületben az SZDSZ és a Fidesz szerint balról borzolják burkolt zsidózással a képviselőtestület idegeit, a szekszárdi közgyűlésben gyilkos vörösöknek gúnyolják a szocialistákat. Ráadásul mindkét helyen gyakorlatilag következmények nélkül … Tovább »
2007. augusztus 31. A meghívó Dávid Ibolya szándéka ellenére sem sikerült a Magyar Gárda ügyében egyetértést kifejeznie az öt parlamenti pártnak. Nem jött létre az az összefogás, amely áprilisban a holokauszt emléknapot, és azzal összefüggésben a Zéró tolerancia kiáltványt … Tovább »
2007. július 24. A magyarok nem alkalmazták üdvözlésnél a náci karlendítést, nem hoztak létre fegyveres félkatonai szervezetet, nem vettek részt a zsidó tulajdon arizálásában (Szalatnaiék összesen tizenegy ettől eltérő esetről tudtak). Az állam vezetői, a Hlinka Párt sajtója … Tovább »
Hitközségi választások
BZSM: nincs változás
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) április 3-án tartotta tisztújító képviselő-testületi ülését, ahol sem az elnöki, sem az ügyvezetői poszton nem történt változás.
Az ülést és a szavazást Szalai György, a választási … Tovább »
Síp utcai csaták
Bzsh- és Mazsihisz-közgyűlés
Erős felütéssel kezdődött a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), november 21-én megtartott közgyűlése. Olti Ferenc elöljárósági tag napirend előtt elmondott beszédének lényege ugyanis ez volt:
Zoltainak mennie kell.
A testület … Tovább »
„Az antiszemitizmus elleni küzdelem nem feltétlenül pénzkérdés”
Tudósítás a Bzsh április 19-i közgyűléséről
„Add Istenem, hogy a közgyűlés képviselői megoldást találjanak a sokat szenvedett budapesti zsidóság problémáira… Hogy zsinagógáink ismét zsúfolásig … Tovább »
Programbeszédek is voltak
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség rendkívüli tisztújító közgyűléséről
Deutsch Róbert főrabbi nyitóimája után az emelvényen ülő választási bizottság elnöke, Szalai György üdvözölte a megjelenteket, és közölte: egy elöljárósági … Tovább »
Eseménytelen BZSH-közgyűlés
Szokatlanul nyugodt légkörben tartotta rendes évi küldöttgyűlését 2000. november 30-án a Budapesti Zsidó Hitközség.
Deutsch László nyitóimája után Lancz Tibor elnök negyvenhét jelenlévővel a küldöttgyűlést szavazó- és határozatképesnek … Tovább »
Mazsihisz: a kivonulások ülése
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999. május 2-i képviselő-testületi ülésén Tordai Péter levezető elnök, a Mazsihisz két héttel korábban megválasztott elnöke megállapította, hogy 65 küldött van jelen, miáltal a küldöttség … Tovább »
Hitközségi választások
Új elnökök, régi igazgató
Kampány – zárt ajtók mögött
A Budapesti Zsidó Hitközség (Bzsh) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tisztújító küldöttgyűléseinek előkészítése a régtől megszokott, népi demokratikus … Tovább »
„Igenis szellemi holocaust”
Beszámoló a Mazsihisz 1998. augusztus 6-i küldöttgyűléséről
A mintegy három és félórás gyűlés első húsz percét a dr. Schweitzer József országos főrabbi személye és tisztsége körüli viták töltötték ki. A Mazsihisz elnöke – az országos … Tovább »
Korántsem költői kérdésekBZSH- és Mazsihisz-közgyűlés után
Vajon miért volt olyan formális és eseménytelen a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlése? Miért volt sokkal élénkebb a közönség a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének küldöttgyűlésén? Hiszen … Tovább »