A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Mario Balotelli, akinek góljaival Olaszország a 2012-es EB-döntőbe jutott, hároméves korától egy olaszországi zsidó család otthonában nőtt fel.

Alig ért haza a jeruzsálemi nemzetközi írófesztiválról, egyhónapos amerikai felolvasókörútra indult Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, ugyanis megjelent az Egyesült Államokban Sátántangó című regénye angolul. Távollétében itthon Prima-díjas lett a kiváló magyar író, aki – mint indulása előtt elárulta az MTI-Pressnek – nagy várakozással kezdte meg egyesült államokbeli felolvasókörútját.

A zsidó bölcseletben a messiásra és a megváltásra vonatkozó elképzelésekről meglehetősen kevés anyag jelent meg magyarul; szerencsés kivétel Gershom Scholem „A messiás-eszme a zsidó hagyományban” című klasszikus tanulmánya.Üröm az örömben, hogy ezen egyébként értékes írás érdemei között nem szerepel Maimonidész messiás-értelmezésének pontos bemutatása.

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

Till Attila eddig is számos zsidó rendezvényen vállalt feladatot. Az elmúlt évben a Bálint Ház A rabbi, a pap, meg többiek című programjának volt állandó műsorvezetője. Arról kérdeztük, hogy érezte magát ebben a közegben és milyen a kapcsolata a zsidósággal.

A napokban kerül a könyvesboltokba a Mazsike és a Tevan Alapítvány gondozásában az Örkény István születésnek 100 évfordulójára megjelent 2×1 perces novellák című kiadvány. A kötet Örkény István ismert egyperceseit, és azok parafrázisait tartalmazza. Szerzői: Dragomán György, … Tovább »

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

A „Klauzál tér” Klára, egy koravén kamaszlány története, aki nemrég költözött a pesti zsidónegyedbe. A környékbeli gyerekek kiközösítése és folytonos megalázása miatt Klára egy tizenhárom éves zsidó lány szellemével kezd el barátkozni. A két kamaszlány szexuális felhangoktól sem mentes, olykor brutalitásba forduló barátságot köt. Aztán Klára fejébe veszi, hogy bosszút áll kínzóin…

hányom-vetem magam. Ébren álmodok. Állok valahol, talán a lágerben és hat fekete ruhás, pajeszos, kipás ortodox fiú áll körülöttem. Nagyfiúk, fölém magasodnak. Mondanám nekik, hohó, ti kicsik voltatok, a lágerben kisfiú volt minden hószed gyerek, olyan korú, mint az öcsém, benneteket … Tovább »

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

Janusz Korczak neve és pedagógiai munkássága kevéssé ismert Magyarországon, pedig a lengyel orvos-pedagógus a 20. század első évtizedeiben kibontakozó reformpedagógia egyik jelentős kelet-európai alakja volt. Könyvét már közvetlenül megírása, 1918 után több nyelvre lefordították. … Tovább »

A fejlődéspszichológia egyik kulcskérdése a fejlődés egyetemes jellemzőjének tekintett kötődés kialakulása, úgy 7-9 hónapos kortól kezdődően.
A jelenség több megközelítésben tárgyalható. Sigmund Freud a táplálékigény kielégítésével hozta összefüggésbe. Erik Erikson, … Tovább »

A kisgyermekes zsidó családok körében sokan ismerik Bán Lindát, Verő Tamás rabbi feleségét, aki 2007 óta kilenc (nem pusztán) vallásos-ismeretterjesztő könyvet írt a kicsik számára. A kötetek hangvétele megkapóan közvetlen. Tabuk nélkül, könnyed stílusban segítenek gyereknek, … Tovább »

A szekuláris zsidó nevelés
A kérdés kínzó, a vita folyamatosan izzik. Létezik-e pozitív értelemben vett világi zsidó kultúra, lehetünk-e zsidók, tovább megyek, „jó zsidók” úgy, hogy közben identitásunk szekuláris? És vajon, hogyan neveljük gyerekeinket ebben az igencsak … Tovább »

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan orszagban is, ahol ezeknek több mint százéves hagyományai vannak. Az arab világban a demokráciának alig vannak gyökerei. A mértékadó arab újságok java … Tovább »

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.