Összesen 597 találat (461 - 480) : Dés Mihály.
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
Herzog-per: folytatása következik
Képet vissza nem adnak?
avagy mit ér a magántulajdon a XXI. században?
Hároméves bírósági eljárás után ismét kezdődhet minden elölről. A Legfelsőbb Bíróság november végén hozott jogerős határozatában az elsőfokú bíróságra „utalta … Tovább »
Ki „Az Áldozat”?
(Naftali Kraus: Az Áldozat visszatér. PolgArt Budapest, 2002, 732 oldal, ár nélkül)
Naftali Kraus a magyar nyelvű zsidó nyilvánosság érdekes figurája: ortodox ember, a lubavicsi rebbe követője, de szabad szájú, a „rossz nyelvet” is tudatosan használó, … Tovább »
Gyűlöletbeszéd
Bezárult körök
Az elmúlt hónapokban ismét sokat hallhattunk a gyűlöletbeszédet szankcionáló törvény módosításáról, amit kis túlzással újra- vagy megalkotásnak is nevezhetnénk. A kérdés természetesen nem először vetődik fel a rendszerváltás óta.
Koltai Nelli
A regény az élet igenléseKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Téma és forma
Paul Celan Halálfúgá-ját választva mottóul és motiváló struktúraként, Kertész Imre ebben a regényében a sziszifuszi gondolatkör zenei megfelelőjét fogalmazza … Tovább »
Esztertáska
Van-e női irodalom?
Május végén kerekasztal beszélgetésen cseréltünk eszmét a „Mi a női irodalom?’ kérdésköréről. Témánkkal a Zsidó Múzeum időszakos, „A Zsidó nő” c. kiállításához kapcsolódtunk.
Meghívott vendégeink; azok hatan, akik az asztal … Tovább »
Esztertáska
Éppen hogy véget ért az idei Zsidó Nyári Fesztivál, melyen mi is kivettük a részünket. A zsidó nő c. nagy sikerű kiállítás utolsó napján tartottuk meg az „Elmeséletlen történetek” első felolvasását, a Zsidó Múzeumban. Felhívásunkra számos kézirat és … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Szembesítés
Szabó Istvánnal beszélget Halász Tamás
Ön szerint létezik olyan, hogy „zsidó film”?
Kapásból azt válaszolnám: nem, hiszen szakmai szempontból csak rossz, vagy jó filmről érdemes beszélnünk. A világban évente mintegy ötezer játékfilmet … Tovább »
Novák Attila
A nagy üzlet
Antiszemitizmus mint politikai áru Magyarországon
Felvezetés: ha egy üzlet beindul…
Orbán Viktor miniszterelnök még a rekkenő nyárban, amikor a szerda reggeli rádiós rituálé során a Fotex-Fradi ügyről faggatták, azzal, hogy kitérő választ … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Rekviem gyermekkoromért
Amikor utazom, szép tájakon járok, eszembe jut Halas, és amúgy félkomolyan megjegyzem: „Azért Halas mégiscsak szebb.” Ha gyaloglás közben egy távolságot kell felbecsülnöm, mondjuk egy kilométert, számomra akkor is a halasi Kossuth utca és … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »
Zsidó világ, magyar világ
(Haraszti György; Két világ határán. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1999. 334 oldal, 1450 Ft)
Haraszti György tanulmánykötete jelentős tudományos munka. Azt bizonyítja, hogy nemcsak kell, de lehet is újat és eredetit mondani a magyarországi zsidóság … Tovább »
Kókai Károly
A fiatal Lukács György és a zsidóság
A zsidókérdés, úgy tűnik, nem sokat foglalkoztatta Lukács Györgyöt. Sem életének fellelhető dokumentumaiban, sem irodalomelméleti vagy filozófiai szövegeiben nem találhatók ezzel kapcsolatos lényegesebb tények vagy megállapítások. … Tovább »
A Szövetség Fiai Magyarországon
A B’nai B’rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve
I.
A B’nai B’ríth (héber nyelven: a Szövetség Fiai) ma az egyik legbefolyásosabb nemzetközi zsidó szervezet. Az ős-B’nai B’rith 1843-ban alakult az Egyesült Államokban. Tizenkét New York-i … Tovább »
A magyar-zsidó irodalom létformái című Konferencia, a Diaszpóra(és)művészet című kiállítás és szimpózium után, melynek a Szombat társszervezője volt, folyóiratunk tavaly vetítéssorozatot és újabb eszmecserét szervezett Zsidó sorsok magyar filmen címmel. Tovább vizsgálva … Tovább »
Ennyi… Cut..
Filmtörténeti kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban
Színházi legyezők, megsárgult csipkék, megviselt lábbelik, fotókról mosolygó színésznők, színészek, elfelejtett vagy talán itthon nem is ismert filmrendezők, filmproducerek tekintenek ránk körös-körül … Tovább »
Március után
A történészek már elénk tárták, milyen mechanizmus útján használta ki az antiszemitizmust a Lengyel Népköztársaság. Fölhívják a figyelmet arra, hogy a háború utáni antiszemitizmus elsősorban a hatalom és a társadalom közötti konfliktusból eredt, … Tovább »
Exkluzív Sorozatunkban politikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érdekes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók, bár ez különböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, a közösséghez tartozást. … Tovább »