Iszlám imaház/kultúrközpont /galéria/konferenciaközpont épül a Gutenberg téren, a Rabbiképző-Zsidó Egyetem szomszédságában.

Erről tájékoztatta az atv.hu munkatársát az építtető, a tulajdonoshoz közelálló Jótékonysági Béke Alapítvány képviselője.

Az atv.hu cikkírója, … Tovább »

Hetvenöt éve, 1941. augusztus 27-28-án történt a holokauszt első tömegmészárlása: a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó Kamjanec-Pogyilszkij – akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij – közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról … Tovább »

Júliusban az első sabati barheszemet huszadmagammal fontam meg Mádon, majd a frissen felújított rabbiház udvarán, a szabadtéri kemencében sütöttük aranybarnára. Mindannyiunk számára felemelő érzés volt, amikor a szombatfogadáson újra imádsággal telt meg Európa egyik legszebb barokk zsinagógája.

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

“Nem szabad vadon termő zöldséget gyűjteni és azzal kereskedni a piacon. De árulhatja a fia, miközben ő mellette áll.”

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

Elie Wiesel már életében intézménnyé vált. A khurbn, a soá emlékezete, egy kiirtott nép, füstté vált holtak nagykövete volt.

Ezek azok a szerszámok, melyeket kovács nem árulhat a hetedik évben: Az eke és tartozékai, [ekéhez köthető] iga, vasvilla és a csákány. De sarlót árulhat, kaszát, és szekeret minden tartozékával.

Szondi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner vonaton menekült el Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott.

Az ősi patriarchális társadalmak nem, vagy csak kivételes esetekben tették lehetővé a nők aktív politikai, közéleti szerepvállalását, így ezek irodalmában a női szereplők többnyire csak kiegészítő szerepet kapnak.

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Fenákel Judit két novellája

A hazai lapokból tájékozódó újságolvasó kapkodja a fejét, amikor az amerikai zsidó mágnások és kampánytanácsadók itt-ott vállalt szerepéről hall. Különösen az előítéletes embereket érintheti érzékenyen az a bonyolult jelenség, hogy zsidók a jobboldalon és a baloldalon is találhatók, és nagyjából ugyanolyan eltérően gondolkodnak, mint a nem-zsidók.

Az Óvás! Egyesület legújabb kutatása a zsidók szerepét vizsgálja a főváros kialakulásában és fejlődésében. A lap munkatársa a Kik éltek, kik építettek itt? című program vezetőjével beszélgetett.

 A napokban élesedett az a honlap, amely a témában való alaposabb … Tovább »

Lehetett volna bokszbajnok, színész, filozófus, mintagazda, tengerész, kereskedő, egyetemi tanár, fakír, testőr, csillagász, borszakértő, legionárius, csempész, missziós pap, futballtréner és még sok minden. 

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az ÁTID (az EMIH ifjúsági szervezete) és a Párbeszéd Házának szervezésében kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amely során Európa jelenlegi helyzetéről és jövőjéről esik majd szó.

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.