Összesen 563 találat (501 - 520) : Bors.
Az első száz év: sorsközösség, együttműködés, eltávolodás
Már a XIX. század folyamán említhetünk néhány olyan lépést, amelyek a későbbiekben zsidók és feketék kölcsönös közeledéséhez – aztán eltávolodásához – vezettek. A rabszolga-felszabadítások idején a … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdéseire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Posztmodern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően aktuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szombat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 januárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, melyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »
A hívők képzeletében Jeruzsálem több volt, mint egyszerű város. Metaforává vált. Neve a szentséget és a békét jelképezte – és egyben mindezek ellenkezőjét is. A tiszta hitet gyakran váltotta fel az elvakult babona, és a hitvallás túlontúl gyakran fajzott háborúvá, fanatikus … Tovább »
Sugár András a Magyar Fórum június 8-i számában a Szombat „Zsidóság és kommunizmus” mellékletéről szólva „a gátlástalan rágalmazás és a kettős mérce évadjáról” szól, mert – úgymond – ha ők emlegették volna úgy a zsidók nagy szerepét a kommunista mozgalmakban, mint … Tovább »
Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »
Vilnius lányod nincs többé, Jeruzsálem.
Hű lelkekkel Isten keblébe tért meg.
Lángra gyúlt a te litvániai lányod,
mint egykoron három nővére, Worms, Mainz és Speyer
égett.
S mint két ikernővérén, Krakkón és Lublinon,
mindükön erőt vett a tüzes ravatal,
mert … Tovább »
A szerző A jesiva című regényéből közlünk két fejezetet itt következő oldalainkon. A mű jelentőségére tekintettel ősszel további részleteket kívánunk belőle közzétenni
A regény egyik főhősét, Reb Avraham-Sájét a szerző Chazon Isről mintázta, aki a két világháború … Tovább »
A Tunéziához tartozó Djerba szigete a Földközi-tengerben, az afrikai szárazföldtől alig egy-két kilométerre fekszik, közel a líbiai határhoz. Történelme igen változatos: Európa, Ázsia és Afrika birodalmai, hódítói vonultak át, s hagyták rajta kulturális és antropológiai … Tovább »
Nézz vissza haraggal?
(várai): Relikvia
Szántó T. Gábor: K. G. Gy.
Kardos G. György: Ó, azok az első páncélosok…
Gadó János: „Mi” is felelősek vagyunk?
George Garai: Magyarországon másként volt
Borsányi György: Zsidók a nemzetközi kommunista mozgalomban
A magyar zsidóság … Tovább »
Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérelmekért. … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »
Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyira anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »
Zsidó Híradó, 1895. január 4.
Egy kis összahasonlítás
Az orthodox rabbi soha be nem telik a thora és a szent tudományok mívelésével, a nappalt és estét tanítással és tanulással tölti be, ah a neológok hitszónoka a drága időt praktikusabban osztja be. Ő élvezeteit osztja … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »