“Nem szabad vadon termő zöldséget gyűjteni és azzal kereskedni a piacon. De árulhatja a fia, miközben ő mellette áll.”

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.

A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.

Ezek azok a szerszámok, melyeket kovács nem árulhat a hetedik évben: Az eke és tartozékai, [ekéhez köthető] iga, vasvilla és a csákány. De sarlót árulhat, kaszát, és szekeret minden tartozékával.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című frissen megjelent könyve nemcsak a traumatikus történelmi múlt feldolgozásának szükségéről, kísérleteiről, lehetőségeiről és eredményeiről szól elméleti megalapozottsággal és nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget … Tovább »

Interjú Hidas Judittal

“Idegeneket buzdítani lehet, hogy ápolják a földjüket a hetedik évben, de Izraelt nem. A békés viszony érdekében „sálommal” köszöntik őket.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá … Tovább »

Zsidómentességet kérő levelek Jaross Andor belügyminiszterhez.

A kölni pályaudvar környékén az újévi kavalkádban ez a szó fizikai értelmében is megtörtént, de a cím most jelképesen értendő: a doktrinér politikai korrektség értékrendje szerint a menekült/bevándorló magasabb státusszal bír az áldozati hierarchiában, mint az európai nő, ezért előbbi üti az utóbbit, mint ahogy tök ász üti a tök királyt.

 Múlt héten közöltük Tamás Gáspár Miklós írását arról, hogy a baloldalinak tartott magyar sajtóorgánumok konzervatív egyházi csoportok tulajdonába kerülnek, majd Pajor Tamás kereste meg a szerkesztőségünket egy „nyílt válaszlevéllel”. Ezt a szöveget a szerkesztőség nem … Tovább »

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Az ősi patriarchális társadalmak nem, vagy csak kivételes esetekben tették lehetővé a nők aktív politikai, közéleti szerepvállalását, így ezek irodalmában a női szereplők többnyire csak kiegészítő szerepet kapnak.

Novák Előd eltávolítását és a Jobbik néppárti fordulatát többnyire belpolitikai okokkal magyarázzák az elemzők. Ami teljesen helyénvaló ­– de a nemzetközi háttér nélkül féloldalas értelmezés.

“Az évszámot, amikor a zsidókat kiűzték a királyságból, már régen elfelejtették volna, ha nincs Kolumbusz, meg Amerika.” Részlet a szerző könyvhétre megjelenő regényéből.

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Nem építenek lépcsőket… a hatodik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez a föld javítását szolgálná a hetedik évre.