Huszadik századi traumáink

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

A napokban kerül a könyvesboltokba a Mazsike és a Tevan Alapítvány gondozásában az Örkény István születésnek 100 évfordulójára megjelent 2×1 perces novellák című kiadvány. A kötet Örkény István ismert egyperceseit, és azok parafrázisait tartalmazza. Szerzői: Dragomán György, … Tovább »

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.

Gazdag bécsi nagypolgári családból származott, apja Csehországból
bevándorolt zsidó textilgyáros volt. A bécsi és berlini egyetemen
filozófiát, germanisztikát és romanisztikát tanult, majd 1904-ben
Hippolyte Taine filozófiájáról írt disszertációjával bölcsészdoktori
fokozatot szerzett.

Tavasszal a kormány módosította a közalapítványok irányítását. A
2004-ben megnyílt Holokauszt Dokumentációs Központ a közigazgatási és
igazságügyi minisztérium felügyelete alá került, amely új kuratóriumot
nevezett ki. E testület első ülésén azonnali hatállyal felmentette
Harsányi Lászlót, a Központ ügyvezető igazgatóját. 

LEAD Száz éve, 1911. február 12-én született Budapesten Peter Lambda, az a brit szobrászművész, aki a legismertebb portrét készítette a pszichoanalízis atyjáról, Sigmund Freudról.

Lambda Pétert Budapesten még Lévy Vilmosnak hívták, a Freud által analitikussá képzett Lévy … Tovább »

A Le Monde című francia liberális napilap pénteki száma közli Joëlle
Stolznak, az újság bécsi tudósítójának írását A budapesti Új Színházat a
szélsőjobbnak kínálták fel címmel. 

Kívül-belül megújult épületben, átalakított állandó kiállítással várja
szerdától a látogatókat a Bécsi Zsidó Múzeum. Az első időszaki kiállítás
a hollywoodi filmgyártás és a zsidóság kapcsolatát mutatja be.

Kívül-belül megújult épületben, átalakított állandó kiállítással várja
szerdától a látogatókat a Bécsi Zsidó Múzeum. Az első időszaki kiállítás
a hollywoodi filmgyártás és a zsidóság kapcsolatát mutatja be.

A líbiai forradalom elől menekülő Kadhafi-hívek és a tálibok
szolgálatából megszökő afgánok gyülekeznek a magyar határ szerb oldalán,
hogy a határon átlopózva új életet kezdhessenek Európában. A szabadkai
temető mögötti erdő valóságos menekültvárost rejt, ahol tejfölös
kenyeret csócsáló ázsiaiak ábrándoznak a Szent István Egyetemről,
miközben arab társaik a szerb asszonyokat riogatják a sírok között.

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

Eva Menasse, osztrák író, újságíró Vienna című családregényével új teret
nyitott a zsidó tematikájú irodalomban. Kedélyes és közvetlen
hangvételű, szórakoztató történetében több a fikció, mint a valóság. A
kötet a focista apa, Hans Menasse legendás bécsi csapatáról, a Viennáról
kapta címét.

Száz éve, 1911. február 12-én született Budapesten az a brit
szobrászművész, aki a legismertebb portrét készítette a pszichoanalízis
atyjáról, Sigmund Freudról.

A 2011-es Árkádia-díjat a „Transzport. A bevagonírozott ház”
holokauszt-emlékmű megvalósításának támogatójaként a 2B Kulturális és
Művészeti Alapítvány kapja. A díj átadására június 8-án, 14.30-kor kerül
sor a Ráday utcai 2B Galériában.

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

Az egykor a Monarchia és Budapest világbirodalmi súlyát jelképezni hivatott Európa-szerte ismert épületegyüttesek ma már csak romhalmazok Budapesten. A Várbazárban és a Reitter Kávéházban egykor művészek és királynék fordultak meg, ma már állaguk annyira leromlott, hogy csoda, ha az évtized végéig megmaradnak, ha továbbra sem történik semmi. A privatizációs hullám után többségükbe plázát vagy luxusszállót álmodtak. Az egykor elképzelt Budapestről készített cikksorozatunk első része.