Nézeteltérés az izraeli kabinetben Gáza miatt
A jelek szerint feszültségek vannak az izraeli kabinetben a gázai hadműveletek jövőjével kapcsolatban – írja a Tel Avivban megjelenő napilap.
Összesen 7,067 találat (5041 - 5060) : ATV.
A jelek szerint feszültségek vannak az izraeli kabinetben a gázai hadműveletek jövőjével kapcsolatban – írja a Tel Avivban megjelenő napilap.
Januári számunk tartalmából:
„Amerikában a kommunista rock ’n’ roll zenekar volt a stichünk”
Somló Tamással beszélgetett Szegő Péter
”Apukám volt zsidó és édesanyám mamája. Somló Iván Tamás néven születtem 1947-ben. A szüleim úgy gondolták, hogy az akkor … Tovább »
Az ENSZ diplomatái emberiség elleni bűncselekményt és agressziót emlegetnek. Mások szerint azonban Izrael jogos önvédelmi akciójáról van szó, amely nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt legitim. A Hamász az iszlám világát is megosztja: a hivatalos nyilatkozatokban is jelentős eltérések vannak egyes muszlim országok politikusai és gondolkodói között, s még élesebbek a különbségek a politika és a politikai korrektség felszíne alatt.
Kovács András: A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, 2008. 318 oldal, 3450 Ft
A magyar zsidóságnak a vészkorszakban átélt szenvedéseiről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Ami persze egyáltalán nem véletlen, hiszen … Tovább »
Karnagy, zeneszerző, „kocsmazongorista”, önéletrajzi és népszerű életrajzi regények írója, igazi 20. századi reneszánsz ember. A közelmúltban emlékeztek meg születésének centenáriumáról.
A Zeneművészeti Főiskola mellett (egyházi karnagyi szakon) Láng a Képzőművészeti … Tovább »
Izrael egy demokratikus állam, természetesen vannak ellenző hangok is. Két részre osztanám őket. Mivel háború idején a népek egységbe kovácsolódnak a közös külső ellenség ellen, főként periférikus társadalmi csoportok szállnak szembe a főárammal. Egyrészt az izraeli társadalomnak sajnos a peremén élő arab fiatalok tüntettek Kelet-Jeruzsálemben és Názáret környékén, másrészt a nagyon másként gondolkodó ultrabaloldaliak, főleg egyetemisták, egy szűk értelmiségi réteg.
Van, aki a palesztinokat sajnálja. Ezt a hazátlanul tengődő népet, amelynek generációi nőnek fel nyomorban és reménytelenségben.Aztán olyan is van, aki az izraelieket sajnálja. Ezt a hazával ugyan rendelkező népet, amelynek szintén generációi nőnek fel félelemben és rettegésben. A világ maradékát viszont senki nem sajnálja, pedig igazán megérdemelnénk. Generációink nőnek fel úgy, hogy nem tudnak megnézni egyetlen egy tévéhíradót sem ezek az ószövetségi civakodások nélkül. Pedig egy ideális és menő világban a híradóban csak természeti katasztrófák lennének, aztán vagy a postást megharapó kutya, vagy a kétfejű borjú, zárásként meg tíz perc sport.
Amint azt 2000 óta megszokhattuk, Izrael és szomszédjai konfliktusa nyomán világszerte fellángolnak a zsidóellenes indulatok. Az iszlám országokban, ahol (Irán kivételével) gyakorlatilag nem élnek zsidók, ez tömegtüntetésekben, izraeli zászlók égetésében nyilvánul meg. Nyugat Európa országaiban viszont, ahol az iszlám hátterű bevándorlók száma gyakran a zsidókénak a tízszerese, az erőszakos cselekmények száma ilyenkor megugrik.
Nem nézhetjük tétlenül, hogyan ejti túszul politikai céljai érdekében egy fanatikus terror szervezet Izrael és saját civil lakosságát mérhetetlen sok fájdalmat és szenvedést okozva ártatlan emberek százezreinek.
Novemberben harmadik alkalommal rendezték meg a Limmud-Keset zsidó közösségi és kulturális fesztivált. A helyszín a Budai Sport Hotel volt, a Normafánál. A koncepció nem változott: vonuljunk ki három napra valahová, és legyünk együtt érdekes programokon. Ebből a szempontból a helyszín jó választásnak tűnt, a buszmegállótól negyedórányi sétára levő hoteltől pedig egy kisbusz jött rendszeresen azokért, akik nem akartak gyalogolni.
Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.
Összehívták a BT ülését a gázai övezeti válság miatt Forrás: MTI Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, hogy áttekintse az izraeli-palesztin válságot – jelentette be a világszervezet sajtószolgálata. A Biztonsági Tanács New Yorkban helyi idő szerint este … Tovább »
Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati “lecsapódását”.
Elsősorban nem a múlt feltárása aggaszt, hanem a feltáratlan múlt következményei – hangsúlyozzák fiatal reformátusok. Az ügynökkérdés megnyugtató rendezésével szerintük az egyház súlyos tehertől szabadulna, és fontos szolgálatot tenne a társadalomban.
Több mint egy éve nem sikerül felállítani a zsidó közösségi vagyon rendezését szolgáló bizottságot
Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.
„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre.
Budapesten, a Keleti pályaudvar oldalában, a Baross tér egészen otthonos mocskában található egy múlt rendszerből itt felejtett késdobáló, melynek működésképtelen neonja – lassan egyedüliként – emlékeztet arra hogy valaha virágzott ebben az országban a lovassportnak nevezett úri, burzsoá, kispolgári és reakciós foglalatosság, amely még a munkásosztályt is megrontotta bizonyos időszakokban.
Az alábbi vélemény a Népszabadság hétfői, december 29-i számának a gázai háborúval kapcsolatos cikkeit veszi górcső alá. A lap visszautasította az írás közlését, mi vállaljuk, abból kiindulva, hogy publikálása általánosságban, a magyar médiát illetően, számos tanulsággal szolgál.