Van (tíz) képünk hozzá

Az 1945. január 1. előtt szüle­tett magyar zsidók számíthat­nak kárpótlásra a Magyar Zsi­dó Örökség Közalapítványtól. Az 55 éven felüli nők és 60 éven felüli férfiak automatikusan a jogosultak közé tartoznak, az ennél fiatalabb, de a fenti időpont … Tovább »

Kedves Barátaim!

A magyar-zsidó együttélés 1100 éve a történelem viharainak kitett keserves, a hatalom harcainak és a hatalomért fo­lyó harcnak kiszolgáltatott történet. En­nek az együttélésnek a története nem függetleníthető az európai zsidóság tör­ténetétől. A kezdetektől … Tovább »

Szeretem a tavaszt, mert ilyenkor olyan érzéseim támadnak, mint gyerekkorom­ban. Megmagyarázhatatlan jó érzések. Mintha az ember elvesztené korát, könnyűvé válna, gondtalanná. És ilyen gondolatok, érzések közepette láttam meg az egyik ház falán zöld (!) festékkel (valószínűleg … Tovább »

A február végén bekövetkezett helikopterszerencsétlenség hetvenhárom áldozatáról akartunk megemlékez­ni, de a régi gyászt már elnyomta az újabb: a hét iskolás lányt lemészárló jordániai katona s a tel-avivi kávé­házat felrobbantó merénylő eszelős tette. Az alábbi írással … Tovább »

Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)

Van úgy, hogy valami már a megszüle­tése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató fekete­fehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

Mi lenne, ha kiderülne, hogy Elie Wie­sel híres holocaust-regénye, Az éjsza­ka, nem a zsidók szenvedéseiről és Isten haláláról való keserű elmélke­dés jegyében fogant, hanem épp ellenkezőleg: a nácik és a világ közöm­bössége elleni megbosszulás felhívá­sa? Úgy tűnik, … Tovább »

A gyerekkoromat végigkísérő arcok közül a tébolyult Mose maradt meg legtisztábban emlékezetemben. Mintha egyedül én kötném össze a valósággal, engem pedig ő.

Az évek múlásával elfelejtettem né­hány egykori játszótársamat és a leg­több háború előtt és alatt megismert … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

Az 1695-ben megjelent Amsz­terdami Haggádához egy ki­hajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvo­nalát és Izrael országát ábrázolja. Még­sem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »

1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-euró­pai zsidó kultúrával foglalkozó ta­nárunk, Rékai Miklós vezetésével lét­rehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanul­mányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »

Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »

Számvetés

A Zsidó Kártérítési Világszerve­zet (WJRO), zsidó szerveze­tek nemzetközi koalíciója 1992-ben jött létre, hogy visszaszerezze a posztkommunista or­szágok hatóságaitól a zsidóság egykor elrabolt, majd később államosított kö­zösségi tulajdonát. A szervezet két … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

Félközelben

Ha valaki az elmúlt években a magyar mozik kínálata alap­ján próbált volna arról tájéko­zódni, hogy mi is zajlik a ki­lencvenes évek izraeli filmjében, kön­nyen azt gondolhatta volna, hogy az izra­eli film nem is létezik – a tévében elvét­ve bemutatott egy-két … Tovább »

Még jóformán alig léptünk be a varsói gettó negyvenkettedik év­fordulóján a parkba, amikor a fi­am szeme máris egy arra cikázó biciklista újonnan felspécizett bringájára tévedt és nyomban rákezdte a következő születésnapja örökzöld témáját, miszerint amennyiben halvány … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Amikor a Budapesti Zsidó Mú­zeum 1930-ban épült szár­nyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus je­lentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált ma­gyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »