Metró vagy villanyvonat?

Metró vagy villanyvonat?

Izrael köztudottan igen komoly köz­lekedési gondokkal küzd, amelyek megoldásához csak most, az ország ötvenéves fennállása után kezd hozzá.

A tömegközlekedés Izraelben tulaj­donképpen egyet jelent az autóbusz-­közlekedéssel, hiszen a vonatforgalom minimális, mert az ország nincs kellő­képpen behálózva vasútvonalakkal. A belföldi, városok közötti közlekedés ki­egészítője a menetrendszerű taxi, amely bizonyos időközönként közleke­dik (vagy amikor megtelik 10-12 utas­sal), általában a nagyvárosok buszpá­lyaudvarai között. Ilyen szempontból a legnagyobb problémát a Tel-Aviv-Jeruzsálem útszakasz okozza. A vonat az utóbbi hónapokban már nem járt a két város között, autóval csaknem lehetet­len dugó nélkül eljutni az egyik város­ból a másikba. A legújabb fejlemény e téren, hogy Jichak Mordechaj közle­kedésügyi miniszter bejelentése szerint már 2000 folyamán megkezdik egy könnyű villanyvonat sínéinek lefekteté­sét Tel-Aviv és Jeruzsálem között. Első szakaszban Tel-Aviv és a Ben Gurion re­pülőtér között rakják le a síneket, és onnan folytatják a munkát a jeruzsálemi hegyek között, egészen a fővárosig. A projekt egyik célja az útidő lerövidíté­se összesen fél órára (összehasonlítás­képpen, dugó nélkül ma Tel-Avivból Je­ruzsálembe egy óra alatt lehet eljutni, dugó esetén ez legalább két óra).

Ami Tel-Avivot és az azt övező kert­városokat illeti, itt a helyzet bonyolul­tabb. Roni Milo, volt tel-avivi polgármester, vetette fel annak idején a tel-avivi metró megépítésének gondolatát. A terv igen jól hangzott, de megvalósí­tására a gyakorlatban – legalábbis ez idáig – nem került sor.

Habár a város új polgármestere is tá­mogatja elvben a metró építését, ma már úgy tűnik, hogy ez csak álom ma­rad. December elején tartották meg Cesaria városában a hagyományos orszá­gos üzleti konferenciát, amelyen meg­jelentek a gazdasági élet vezetői csak­úgy, mint a magánszektor jeles képvi­selői. Tel-Aviv új polgármestere itt – cé­lozva a metró megépítésének szüksé­gességére – úgy nyilatkozott, hogy a vá­ros közlekedési helyzete napról napra rosszabbodik, és a tarthatatlan állapo­tokra a lehető legsürgősebben megol­dást kell találni. Ugyanakkor David Milgrom, a pénzügyminisztérium kép­viselője előtárta a konkrét terveket (mi­vel az építkezéshez a legnagyobb mér­tékben mégiscsak az államkassza járul­na hozzá). Milgrom kijelentette, készen állnak a tervek Tel-Avivban és annak 25 kilométeres körzetében egy ugyan­csak kisméretű villanyvonat-hálózat ki- fejlesztésére, amely mindössze 700 méter távolságon haladna alagútban. Leginkább a felszínen és külön e célra építendő kisebb hidakon közlekedik majd. Ezt a döntést statisztikával is alá­támasztotta, mondván: a különböző or­szágokban ma összesen 498 villanyvo­natrendszert tartanak számon, 94 met­róhálózattal szemben. A vázolt tervek öt-hat éven belül válhatnak valósággá. A pénzügyminisztérium illetékese rá­mutatott ugyanakkor, hogy a vonalak kiépítése nem fogja teljes mértékben megszüntetni az autóutak és a sztrádák zsúfoltságát.

A fent említett üzleti konferencián Ji­chak Mordechaj közlekedésügyi minisz­ter azt is bejelentette, hogy a miniszté­rium pályázatot ír ki egy Haifát és külvá­rosát összekötő minivonat, valamint egy Jeruzsálemet és külvárosait körül­ölelő villanyvonat megépítésére is.

A tervek talán ígéretesek, de megva­lósításukra még sokat várhatunk. Az el­következő egy-két évben mindössze két további vonatállomás megépítése vár­ható Tel-Avivon belül: az egyik a tel-avivi egyetemnél, a másik pedig az új buszpályaudvar közelében. Az egyetem­nél épülő állomás 15 percnyire rövidíti a Metánjától ide vezető utat, amely ma autóval egy órát vesz igénybe.

Einat-Schőner Zsuzsa

Tel-Aviv