Összesen 27,097 találat (25781 - 25800) : -bert.
Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1847-1992. A szerző hagyatékából sajtó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Budapest 1993, 417 oldal).
Valójában fáradságot, időt és anyagiakat sem kímélve jelentette meg a … Tovább »
(Nagyünnepi mahzor. Fordította és magyarázta: Dr. Krausz Fülöp. III. rész: Kol-Nidre estjére. [Az 1942. évi debreceni kiadás hasonmás kiadása] Masvoret Avot Alapítványi Iskola és az M & G. Memóriái Foundation 1993. 144 oldal, ár nélkül.)
Családunkban, egy falusi zsidó családban … Tovább »
Az Izraeli Filharmonikus Zenekar, Zubin Mehta vezényletével augusztus 11-én hangversenyt adott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az est az évad – sőt, több évad – kivételes zenei eseménye, amelynek védnöki tisztét közéletünk és kultúránk jeles személyiségeinek élén Göncz … Tovább »
Magyarország megszállása után a németek az Országos Rabbiképző Intézetet „kisegítő toloncházzá” alakították át, ott gyűjtötték össze deportálás előtt a legvagyonosabbakat, az újságírókat és ügyvédeket, különféle vallású németellenes politikusokat. Az intézet … Tovább »
(K. P.-nek)
Tegnap, amikor a dédapádról olvastam,
és egyáltalán, véglapoztam az Albumot,
az jutott eszembe: tavaly, Lengyelországban,
végigzokogtam az auschwitz-i látogatást,
csak egyedül én, a csoport
biztosan azt gondolta, talán mindenkim itt veszett oda,
pedig … Tovább »
A munkaszolgálatosok történetének két, viszonylag kellően feltárt és ismert, szomorú és tragikus korszaka volt. Az első periódusba az 1942 nyarán behívott – többnyire SAS behívóval – és a második magyar hadseregbe beosztott, Ukrajnába hurcolt mintegy 50 000 zsidó munkaszolgálatos … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
Átállás a békés gazdaságra
Az elkövetkező öt évben nem növekszenek számottevően az izraeli-jordániai gazdasági kapcsolatok – állapították meg gazdasági elemzők. A határmegnyitás és a békés kapcsolatok deklarálása ellenére bizonyosra vehető, hogy a jordán gazdaság nem … Tovább »
Interjú Elan Ezrachival, a Melitz Intézet diaszpóra osztálya vezetőjével
Régi villa a Hananya dombon, a Cion heggyel átellenben. Jeruzsálem egyesítése előtt ebben az utcában húzódott a határ Jordánia és Izrael között. Itt-ott még ma is látni az egykori szögesdrót-kerítés … Tovább »
Az új olasz kormány és Izrael
Amikor az idén júliusban Antonio Martino olasz külügyminiszter Londonban járt, a brit zsidóság képviselői találkozót kértek tőle. A brit zsidó közösséget – amelyet amúgy is megrázott a két brutális merénylet a londoni Izraeli Nagykövetség, … Tovább »
Erdély ékszerdoboza volt egykoron Marosvásárhely, ahol egyetértésben, egymás megbecsülésében éltek magyarok, románok, szászok, zsidók és más népek az évszázadok során, amíg végig nem taposott ezen a vidéken is a gonoszság buldózere.
Irodájában beszélgetünk Sauber … Tovább »
A háború előtt 120 000 zsidó élt Kárpátalján. Ma 5000 sincs e Holocaust-sújtotta területen, és a megmaradtak is nyomasztó identitászavarban szenvednek.
A diktatúra hatása alatt ellehetetlenült vallási élet most, a deportálások 50. évfordulóján ismét feléledni látszik, … Tovább »
Nagyon jó volt halottnak lenni. Ez volt a főpróba.
Élő az vagyok. Momentán.
De halottnak lenni! Az igen.
Az végérvényes.
Magyarán: totsicher!
Ezt a verset Petri György 1991. május 12-én írta New Yorkban, közvetlenül azután, hogy Louise McCagg mintát vett róla készülő … Tovább »
Sz. É.: Megtörtént!
Klezmer: elmúlás és feltámadás
Götz Eszter: Nyár, színház, varázslat
Szegő György: Notesz-rajzok
Somlyó György: Ideális Identitások
Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória, Strbik Andrea: A pesti gettó, 1944. III. rész
Schmelovszky Ágoston: … Tovább »
(Vadász Ferenc: Megtörténhetett? Tizes Kft., 194 oldal, 275forint.)
A választ tudjuk, mégis, minden újabb tanúvallomás, elbeszélés, visszaemlékezés és dokumentum olvastán és láttán egyre jogosabbnak érezzük a kérdőjelet. Mert ahogyan távolodunk a fasizmus korától, az Endlösungtól, … Tovább »
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.
Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »
Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvonalakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb utasokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsonyfáján … Tovább »
Jehudi Menuhinnak
– Mi leszel, ha nagy leszel?
kérdezte, a felnőttek tehetetlen
banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő-
szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu-
ciditással felelt: ideális identitástudattal:
– Cigány.
Irigyeltem. … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája:
„Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, … Tovább »