(Matatias Carp: Holocaust Romániá­ban 1940-44. Primor Kiadó, 289. oldal, 380,-Ft.)

A könyvet egy rossz hírű üzlet ki­rakatában láttam meg a Szittyakürt, a Hunnia és hasonló elvtársaik tár­saságában, ezért gyanakodva vettem kezembe: honnan ez a hirtelen jött együttérzés a Soa … Tovább »

Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera

– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »

Először történt meg, hogy hálásan fogadtam egy minden ízében kiszámítottan profi munkát. Azelőtt azt hit­tem, hogy ami igazán tökéletes, az lehet jó, lehet nagyszabású, sőt fantasztikus is, de egyvalamire nem képes: nem tud megrázni a művészet erejével. Meg­gátolja ebben a … Tovább »

Christian Boltanski installációi

Életrajzként minden lexikon közli a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészéről, hogy 1944-ben született Párizsban és ott él ma is. Kiállításai voltak Bécsben, Montrealban, Chicagóban, New York­ban, Los Angelesben, Torontóban, Ma­dridban, … Tovább »

Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor

– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, misze­rint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »

Apai nagyapám hajókovács volt. Foglalkozása elfelej­tődött volna, ha kovácsmesterségéből származó stig­mája erre nem emlékeztet. Munka közben a forró forgács egyik szemét kiégette. Üres szemgödrébe üvegszem került. Nem emlékszem, mikor vettem észre először, hogy csak az … Tovább »

Irving Greenberg szerint a Soá utáni teológia alapelve az kell, hogy legyen: „semmilyen teológiai vagy más jellegű állítás nem lehet hiteles égő gyermekek jelen­létében”.* Erőteljes és provokatív kijelentés ez, mely után talán azt érezhetjük, amit Wittgenstein: „van, amiről … Tovább »

Dolgozatom témája Isten valamely tekintetben korláto­zott voltáról szóló, a Soá utáni zsidó teológiai értekezések áttekintése. Nagy kihívás ez számomra, mert gondolatmenetemhez történelmi és teológiai hátteret kell biztosítanom, mielőtt témámhoz érnék.

Bevezetés … Tovább »

Rabbi Ephraim Oshry 1914-ben született Litvániában. A korszak híres rabbinikus tekin­télyeinél tanult. A második világháborút a kovnói gettóban vészelte át. Jelenleg New York­ban él. Az itt következő fordítások egy ötkötetes responzumgyűjtemény rövidített, angol vál­tozatából … Tovább »

Az Arendt-Scholem levélváltás

1960 májusában jelentette be Ben Gurion izraeli miniszterelnök a Knesszetben, hogy az egyik leginkább keresett háborús bűnös, Adolf Eichmann Izraelben van, és izraeli bíróság előtt kell számot adjon a háború és a náci genocídium során elkövetett … Tovább »

Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*

Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.

Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »

Mert megadatott itt nyugodnia,

itt nyugszik most Pészáh, Péter fia.

Néhány barátom volt, míg állt a házam,

s szebb volt az ősz, mint más provinciában.

(Székely Magda: Egy régi budai sírkőre)

Magyarország 1944-es német megszállásával megpe­csételődött a területén … Tovább »

..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)

A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »

Antall József miniszterelnökkel 1992 őszén történt találkozás után a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége eljuttatta a kor­mányfőhöz azt a törvényjavaslatot, amely a Holocaust ta­gadásának bűncselekménnyé nyilvánítását célozta, hasonlóan a többi európai országhoz.

Az … Tovább »

A Holocaust tagadása az antiszemitizmus egyik legalat­tomosabb formája s a neonáci arzenál egyik leghaté­konyabb fegyvere. A Holocaust tagadásának elítélése nemcsak a zsidóság számára fontos, hanem minden olyan demokratikus erő alapvető kérdése is kell legyen, mely a szélsőjobb … Tovább »

Véset

Hogyan emlékszem?

Ahogy az a kismama

hajnalban szoptatta

kopasz édesanyját.

Ma még a lefejezettet is

megfojtanák.

Belémköltözik egy magascé,

mint kígyó a fecskefészekbe.

A tánc

A csernobili haszidok tánca,

még így is, porrágéppuskázva, … Tovább »

A mellékelt leltár, mint szöve­géből kiderül, a pécsi gettóban készült, aláírói Pócs és Székeli magyar királyi pénzügyőri I. osztályú vigyázok. A fényképmásolaton már csak a kézzel írott leadott olvasható, de az eredeti leltáron még felismerhető a gépelt, majd tintával … Tovább »

A számlák nem tartoznak a levéltárak információt hordozó iratai közé. Rendszerint nem is őrződnek meg, hiszen a szabályzatok szerint 3-5 év után kiselejtezhetők. Jogérvényüket ennyi idő alatt elveszítik. Ezért különleges a Magyar Országos Levéltárban őrzött belügyminisztériumi … Tovább »

Ács Gábor: Talmudi arcképcsarnok
Rögeszmerend
Bokor Judit: Gyermekrajzok a Garayban
Szombat: Spielberg „találkozása”
Michael Blumenthal: Cseresznye
Füzéki Eszter Szántó T. Gábor: „Weinstock száműzetésben”
Michael Blumenthal: Zsidó
Róbert Péter: Márciusi évfordulók
Michael … Tovább »

Karsai László: Zsidók és kommunisták*
Pelle János: Szlovákia, zsidók nélkül
Valuch Tibor: A korszerűtlenség dicsérete
Robotos Imre: Román munkaszolgálatban
Surányi András: Öncsonkítók
Hernádi Miklós: Numerus clausus, kvótarendszer, pozitív diszkrimináció*
H. M.: A magyar Holocaust … Tovább »