Párizs – Azt írják Párizsban, hogy a népszámlásról rossz emlékeket
őriznek a magyarok, mert az 1941-es adatok felhasználásával szervezték
meg 1944-ben a zsidók és a cigányok deportálását.

Mi az ellen tiltakozunk, ami a valódi probléma: egy antiszemita, sőt,
holokauszttagadó (ez ma Magyarországon is büntetendő cselekmény!)
intendáns megjelenése egy színház élén, akkor is, ha őt nem az
önkormányzat, hanem az önkormányzat által megbízott igazgató fogja
kinevezni. Nekünk erre kötelességünk
reagálni!

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

A „Zsidó Lacira” épp 50 éve mondták ki a halálos ítéletet.

Az állami fajvédő színház elleni tiltakozások csúcspontján Tarlós István
szórakoztató nyilatkozattal örvendeztetett meg minket. Azt állította,
hogy amit a közismerten fajvédő politikai publicista, Csurka István
egyebek közt az Ascher Café című cikkében is leír, az egyfelől
félreérthető, másfelől szemben áll az Új Színház koncepciójával. 

„Ha Európa nem támogatja Izraelt a béke ügyében, akkor szellemi
örökségét tagadja meg, gyökereit vágja el, és ezáltal saját jövőjét
sodorja veszélybe” – hangzott el azon a konferencián, melyre a világ
számos országából Budapestre érkező Izrael-barát politikusok
részvételével került sor.

A Mazsihisz megnyilatkozásainál is fel szoktunk szisszenni, ha a
magyar zsidóság egésze nevében, illetve a magyar zsidóságról teszik
azokat, en bloc. Ezúttal a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozott
sajtóhíradások szerint a magyar zsidóság nevében – ami részéről sem volt
helyes. Még kevésbé, mint a Mazsihisz részéről.
 

 Nyilatkozatban szólította fel Budapest főpolgármesterét a Német
Színművészeti Akadémia az Új Színházzal kapcsolatos döntés
visszavonására.

Nem enged sajókazai lakcímre bejelentkezni a helyi önkormányzat tucatnyi
olyan lakost, aki amúgy életvitelszerűen lakik a háromezer-négyszáz
lelkes, hátrányos helyzetű borsodi településen. 

Dorogi Sándor arra a lapunkban elsőként megjelent hírre reagált a
sonline.hu oldalán, miszerint a Kossuth- és Károlyi-szobor mellett az
1980-ban felállított József Attila-szobor is elkerülne a budapesti
Kossuth Lajos térről, miután a parlament elfogadott egy olyan
határozatot, hogy vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti
képzőművészeti arculatát.

Nagyot tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy Orbán Viktor most a jó
viszony fenntartása érdekében az Új Színházat egykori
polgárikör-társának, Vonának, illetve pártjának ajándékozta oda.

A szerkesztőség által közlésre  alkalmasnak ítélt képek 2011 októberi számunk hasábjain, honlapunkon, valamint a facebookon is megtekinthetőek.
A képekre kattintva  láthatják a felvételeket eredeti méretükben.

Az idei október 23-a az ellenzéké volt, Orbán Viktor Brüsszelbe utazott,
a Fidesz nagygyűlése és a szép idő is elmaradt. A hol szemerkélő, hol
szakadó esőben tízezrek mentek el az egymilliósok tüntetésére
megmutatni, hogy nem tetszik nekik a rendszer, a Jobbik pedig
rendszerváltó programot hirdetett.
 

A Le Monde című francia liberális napilap pénteki száma közli Joëlle
Stolznak, az újság bécsi tudósítójának írását A budapesti Új Színházat a
szélsőjobbnak kínálták fel címmel. 

 Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »

Barát Tamás felvételei
 
Bíró Tamás
 
Borsai Márti
 
Czanik Attila

 
Fechner Ágnes

 
Földvári Gergely

 
 
Kertész Dávid
 
Köves Gábor

 
Lukács Andrea Vanda
 
Mátrai István
 
Nyíri Zsolt

 
Papp Dénes
 
Veres … Tovább »

A palesztin állam egyoldalú elismertetéséért indított kampány
értékválasztás elé állítja Európát és benne Magyarországot. Eláruljuk-e
múltunkat, zsidó-keresztény értékeinket, melyeken civilizációnk, az
alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok garantálását célul tűző
politikai rendszereink, a szabad világ nyugszanak? 

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.