Izrael több méter magas és több tucat méter mélyen a föld alá nyúló biztonsági betonfalat épít a Gázai övezet köré, aminek költségét nagyjából kétmilliárd sékelre (mintegy százötven milliárd forintra) becsülik

Pénzügyi gondok, ebből fakadó feszültségek nehezítik a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) életét – erről tudósították a Szombatot anonimitást kérő hitközségi tagok, akik úgy látják, pénzügyi szabálytalanságokra is sor került.

A névtelen elégedetlenek a DZSH június … Tovább »

Feladta magát Izraelnek a palesztin Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista szervezet egyik katonai parancsnoka – közölte a Háárec című újság szerdán.

Basszám Mahmúd Braha az Ezzedín el-Kasszám Brigádok egyik parancsnoka volt, és széleskörű tudással … Tovább »

Három hete fogadott esküt Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vezetőjének az az iszlamista francia férfi, aki keddre virradó éjszaka a Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen halálra késelt egy francia rendőrparancsnokot  otthona … Tovább »

A kölni pályaudvar környékén az újévi kavalkádban ez a szó fizikai értelmében is megtörtént, de a cím most jelképesen értendő: a doktrinér politikai korrektség értékrendje szerint a menekült/bevándorló magasabb státusszal bír az áldozati hierarchiában, mint az európai nő, ezért előbbi üti az utóbbit, mint ahogy tök ász üti a tök királyt.

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Részlet Simon Róbert: Politika az iszlámban című, könyvhétre megjelenő könyvéből.

“Az évszámot, amikor a zsidókat kiűzték a királyságból, már régen elfelejtették volna, ha nincs Kolumbusz, meg Amerika.” Részlet a szerző könyvhétre megjelenő regényéből.

Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatás vezetőjét, Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetőjét.

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Részlet Jiří Weil: Élet csillaggal c. könyvéből

Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az ÁTID (az EMIH ifjúsági szervezete) és a Párbeszéd Házának szervezésében kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amely során Európa jelenlegi helyzetéről és jövőjéről esik majd szó.

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

1. Tél volt Jeruzsálemben, december vége. Finom réteg hó borította a koponyák hegyét, az óvárosban pedig előkerültek a téli kabátok. Hősugárzók duruzsoltak a boltokban, a hotelek pedig átállították a légkondicionálókat, hogy meleg levegőt nyomjanak be az ötcsillagos boltívek és szökőkutak alá.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.