Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.

A nyári gázai konfliktus kirobbantója a tervezés mellett pénzelte is a gyilkosságokat.

Életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki kedden egy izraeli katonai törvényszék arra a palesztin férfira, akit a tavaly nyári gázai konfliktus kirobbanásához vezető merénylet, három izraeli … Tovább »

1944-ben a zsidónak minősített természetes és jogi személyek ingó és ingatlan vagyonának megszerzése iránt – amint azt számos korábbi bejegyzés illusztrálja – igen széles “érdeklődés” mutatkozott lakossági és közületi részről egyaránt.

Az alábbiakból az ismerhető … Tovább »

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

Kiállítás, előadás és nemzetközi kerekasztal beszélgetés.

Rendkívüli közgyűlésen dönt a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató visszahívásáról január 15-én – olvasható a BZSH képviselő-testületi tagjainak szóló meghívóban.A meghívó szerint, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »

Dr. Frölich Róbert, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija (vallási vezetője) és Frölich Katalin rebecen (rabbifeleség) az alábbi nyilatkozatot tették közzé:
A Magyar Nemzetben a Dohány utcai Zsinagóga beléptetése ügyében megjelent mai napi cikkre és a Budapesti Zsidó Hitközség honlapján … Tovább »

Legalábbis ilyen tartalmú közleményt jelentetett meg Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató a BZSH weboldalán (s a közleményt az MTI-nek is elküldte):
“Mély megdöbbenéssel fogadtuk, hogy a Dohány utcai beléptetési rendszerrel kapcsolatosan többen is érintettek lehetnek a tisztességtelen … Tovább »

2014-ben már kevesen élnek Gaudiopolisz egykori lakói közül.

Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.
Több szélsőséges csoport már most közölte: nem kíván ismét megjelenni a legnagyobb közösségi hálón, ehelyett „új rendszert dolgoznak ki”. A döntés hátterében … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. … Tovább »

Franciaország és Ukrajna az élen

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Az amerikai székhelyű Simon Wiesenthal Központ ez évben ismét közzétette a legsúlyosabb antiszemita incidensek „toplistáját”.

Alábbiakban a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) választási bizottsága elnökének indítványát olvashatják, amelyet a mai napon kaptak kézhez a BZSH képviselő-testületének tagjai, amelyben a hatályos jogszabályra hivatkozva, huszonöt képviselő aláírásával hitelesítve az ügyvezető … Tovább »

“…a sajtótermék forgalmazását megszüntetjük” – közölte az illetékes.

December 13-án közöltük Gémesi Gábor újságíró  tiltakozó levelét, amelyet a Magyar Posta vezérigazgatójának címzett: az egyik postahivatalban ugyanis egy nyilas szellemiségű lapot árultak. Közöltük … Tovább »

Magyarországnak olyan külpolitikára kell törekednie a jövőben, amely által kikerülhetőek azok a csapdák, amelybe Orbán Viktor miniszterelnök belekerült – mondta a Klubrádió, Megbeszéljük című műsorában Heisler András.

A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke … Tovább »

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultusz a magyar történelem egyik válságperiódusának terméke: a jelenség az 1918 és 1920 között történtek (háborús vereség, Tanácsköztársaság, román megszállás, Trianon) következményeként értelmezhető. A magyar társadalom meghatározott csoportjai … Tovább »