Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

Pénteken, április 22-én, 15.00-kor, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lesz Kertész Imre temetése – tudatta Kertész Magda, az író özvegye a Magyar Nemzettel és a Népszabadsággal.

2016. április 14-én a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tanulni a múltból – A holokauszt téma oktatása címmel szervezett konferenciát.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatási … Tovább »

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra

A Kozma utcai zsidó temetőben, zsidó szertartás szerint helyezték örök nyugalomra azoknak a meggyilkolt embereknek a földi maradványait, akiknek csontjait még 2011-ben találták meg a Margit híd felújításakor a Duna medrében.

Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták.  Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.

Az … Tovább »

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására április 13-14. között Budapesten tárgyaltak Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjelentősebb zsidó szervezeteinek vezetői. Kiemelt témaként szerepeltek a két napos tanácskozás napirendjén a kulturális és biztonsági együttműködéssel kapcsolatos kérdések.

Jogerősen elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség indítványára egy a deres.tv által jegyzett internetes holokauszttagadó cikk végleges hozzáférhetetlenné tételét – közölte a fővárosi főügyész csütörtökön az MTI-vel.

A migránsok és menedékkérők kezelését és az idegengyűlöletet találta a legnagyobb emberi jogi problémának Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. A jogállam rombolását,  a sajtószabadság helyzetének romlását, a kormányzati korrupciót, a kisebbségek jogsérelmeit, az antiszemitizmust és a fogvatartottak helyzetét is felrója a jelentés.

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

1947. április 12-én indultak az első vagonok, megkezdődött a csehszlovákiai magyarok kitelepítése. 

1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Lehet-e egy arab zsidó?