Összesen 93 találat (81 - 93) : Örkény István.
Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)
Contemporary Jewish Writing in Hungary
Eszter Breuer
Jewish identity in Hungary stands as the focal point of works by 24 of the country’s best authors in Contemporary Jewish Writing in Hungary: An Anthology.
This book published by the University of Nebraska Press is the latest volume in a series … Tovább »
„Átrendeztette” a kassai Thália Színház igazgatója Örkény Tóték című darabját, a mű végén megjelenített Árpád-sávos zászlót lobogtató fiatalok miatt.
„Még túl fiatalok voltunk ahhoz, hogy bármibe döntően beleszólhattunk volna, de amint a rendszerváltás bekövetkezett, rögtön túl öregek lettünk: átugrott bennünket az idő. 1989-ben a húszévesek kerültek a “piacra” én pedig akkor már harminchárom voltam. Kis túlzással egy reggel arra ébredtem, hogy – ígéretes fiatalból – vén trottyá váltam: közte semmi. Az említett „lábvíz”, a langyos semmi fullasztó volt ugyan, ma azonban, visszatekintve, sokak szemében aranykornak tetszik.”
Különös technikával védekezik Csoóri Patrubány Miklós vádjai ellen Forrás: Hírszerző 2007. október 25. Valószínűleg nem állja meg a helyét Csoóri Sándor Magyar Nemzet-beli védekezése a Kádár-rendszer mellett hitet tevő, 1957-ben keletkezett nyílt levéllel kapcsolatban – … Tovább »
„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
„Egy nyári napján a 44-es évnek, mely kitűnő termést hozott a halálnak, anyám felvette a legjobb fekete ruháját, hozzá a csúcsos csipkegallérját és a sárga csillagot a bal melle fölé. Fél tizenegy volt délelőtt, a Márta nővéréékkel szokásos napi römiparti ideje. Feltette … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Alapfokon
UTOLJÁRA KAMASZ KOROMBAN írtam naplót. Apró noteszbe gondosan bevéstem: aznap nem történt semmi.
Vagy, olvastam és mit hallgattam a Zeneakadémián. A hatvanas években velem úgy látszik csak ezek történtek. És persze a fiúk. De hagyjuk a lírát.
1989-ben mondta, … Tovább »
4 50 éve, 1944-ben e napon utasította a belügyminisztérium a zsidókkal kapcsolatos német és magyar intézkedések végrehajtására létrehozott Zsidó Tanácsot, hogy másnap 16 óráig a keresztény kibombázottak részére 500 lakást ürítsen ki, és a lakáskulcsot a budapesti lakáshivatalban … Tovább »
Eörsi István estje a MAZSIKE-ben szórakoztató volt, sőt tanulságos. Tetszett a hallgatóságot gyakran mosolyogtató, sőt megnevettető vagánysága és humora. Mégis rossz érzésekkel indultam hazafelé. Nem azért, mert a vallásos zsidó apától és a kikeresztelkedett családban született … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »