Összesen 768 találat (221 - 240) : Édes Eszter.
Hetvennyolc évvel ezelőtt, 1941 nyarán a magyar állam mintegy húszezer zsidó származású testvérünket az ukrajnai hadműveleti területre deportálta. A kitelepítettek többsége augusztus 27-29-én áldozatává vált a Dnyeszter menti Kamenyec-Podolszkij városnál rendezett vérfürdőnek.
Van úgy, hogy a szavak alig segítenek az érzések kifejezésében. Ezzel a helyzettel szembesülök most, régi jó barátom, Gantner Brigitta Eszter zcl – számomra Brigi, ahogyan én számára Gábris – elvesztése után. Az elmúlt hetekben – további közös munkákról egyeztetve – még … Tovább »
Harmadik alkalommal szerveztek Kárpátaljai Zsidó Napokat Beregszászban. Az augusztus 1–4. között megrendezésre kerülő kulturális fesztivál keretében színvonalas komoly- és könnyűzenei koncertekkel, hangversenyekkel, tematikus előadásokkal várták az érdeklődőket.
Az esemény … Tovább »
A magyar nyelvű zsidó sajtó kialakulásakor a sport még a vékony felső rétegek egyfajta szórakozása volt. Miután a zsidóság nem került be ezekbe a körökbe, lapjai nagyon keveset foglalkoztak sporteseményekkel, testedzéssel. (A nyomtatott sajtó többi orgánuma sem! – tehetjük hozzá.) … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
Identitás, kibuclét, nyelvváltás – Tsafrira Levyvel beszélget Egyed Ilona
Tsafrira Levy (1951) klinikai pszichológus, költő/író, tizenöt könyv szerzője. Kibucban született és élt 20 éves koráig, 25 évesen költözött Hollandiába holland férjével, aki építésznek tanult. … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
Reagálás Laczó Ferenc írására
„Végül is ezt a könyvet Magyarországon kellett volna megírni. Csak fájlalhatjuk, hogy mind ez idáig nem írtuk meg” – írta Ránki György 1982-ben az Élet és Irodalom hasábjain Randolph Braham monumentális holokauszt monográfiájáról.[1] … Tovább »
Mátravölgyi Tibor 1929-ben született egy budapesti munkáscsaládban. Gyermekkorát a Józsefváros izgalmas és sokszínű világában élte, ahol életre szóló barátságot kötött zsidó származású gyerekekkel. Nekik köszönhetően fordult a zsidó vallás felé.
Mivel a család … Tovább »
Ella és Ágnes eljöttek Izraelből, hogy meséljenek családjaikról, az Udvarhelyről elhurcolt zsidókról.
Egy hónapja még nem is ismerték egymást, pedig mindketten Udvarhelyen születtek, zsidó családokban, felmenőiket összegyűjtötték és elhurcolták … Tovább »
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Rubin Eszter harmadik regénye, az Árnyékkert.
A mű az 1980-as évek elejétől napjainkig meséli el egy család sorsát, a szocializmusból a vadkapitalizmusba átcsordogáló világban a boldogságért vagy legalábbis a boldogulásért … Tovább »
A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.
Darvas István főrabbival, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főtitkárával beszélgettem, akit fiatal korom óta ismerek. Határozottan állítom, nagy szerepe van identitástudatom kialakulásában, és abban, hogy ma az egyetem padjait koptatom. Édesapámmal (ז”ל) – aki a székesfehérvári … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
Szerda délután adták át az idei Raoul Wallenberg-díjakat a Goldmark teremben.
A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.
Az … Tovább »
Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »
„Akkoriban a moziban egyfolytában zenés filmeket adtak, amelyekben a főszerepeket csodálatos énekesek játszották: Caruso, Mario Lanza, Saljapin. Amikor apám megtudta, hogy egy ilyen film megy, elment a mozihoz, és az utcán álldogált a sötét vészkijárat mellett, hogy senki se lássa … Tovább »
Leo Perutz (1882-1957) prágai születésű zsidó író volt, a Monarchia szülötte, aki Bécsbe költözött, ott alkotott a nácizmusig, majd Palesztinába emigrált. Később is gyakorta hazalátogatott Ausztriába, Bad Ischlben halt meg.
Részlet Leo Perutz Éjjel a kőhíd alatt című … Tovább »
Egy hetven év után előkerült napló története
Renia Spiegel lengyelországi zsidó tizenéves, akit nem sokkal 18. életévének betöltése után német katonák az utcán lőttek le, naplót vezetett, amit Anna Frank naplójával egyenértékűnek tartanak. Az angol nyelvű kiadást ezen … Tovább »
Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében, melyből a Libri kiadó engedélyével közlünk részletet.
Hat óra tájt fordult a kulcs a zárban, és besüvített a lakásba Andriska. Úgy rohant át a konyhán, akár a tájfun. … Tovább »