Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »

A párizsi Bataclan színház a pénteki vérfürdő előtt is kapott fenyegetéseket Izrael-párti rendezvényei miatt.

A pénteki vérfürdő előtt, a Párizs központjában lévő 19. századi épületben működő Bataclan színház számos fenyegetést kapott, mert Izrael-párti rendezvényeknek … Tovább »

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Délkelet-Európa élvonalbeli filmfesztiválján, Thessalonikiben lesz Gárdos Péter új filmje, a Hajnali láz világpremierje november 8-án. A kétmilliós kikötőváros filmünnepe a legnagyobb múltú európai fesztiválok egyike, november 6-val kezdődően immár 56. alkalommal rendezik meg. A Hajnali láz premierje Gárdos Péter forgatókönyvíró-rendező jelenlétében lesz a fesztivál különprogramjában.

A nyugat-európai szélsőjobb az elmúlt évtizedekben átalakult. Politikájuk már nem a zsidók, hanem a bevándorlók ellen irányul. Vajon a menekülthullám megváltoztatja a Jobbik stratégiáját is? A nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan témát váltanak, vagy kitartanak … Tovább »

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

Jövő héten mutatja be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében Borbély Szilárd Az olaszliszkai című darabját, amelynek egyik történetszála a kilenc évvel ezelőtti olaszliszkai lincselést, a másik, amelyben a faluba érkező idegen a zsidó ősei nyomát igyekszik felkutatni, a kelet-európai vidéki zsidóság eltűnésének mozzanatait dolgozza fel.

Az idén 42. alkalommal kezdődő seregszemle az elmúlt években olyan később Oscar-díjas filmek amerikai vagy világpremierjének adott otthont, mint A mások élete, a Gettómilliomos, A király beszéde, a 12 év rabszolgaság vagy legutóbb a Birdman.

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.

Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

A kétrészes rádiójátékot augusztus 22-én és 23-án, szombat és vasárnap este 21.04-kor sugározza a Kossuth Rádió.

1952. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka jiddis írókat és költőket végeztetett ki Sztálin a moszkvai Lubjanka börtönben. Egyikük, Perec Markis verseit közöljük az alábbiakban.

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.