Peut-etre a cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire. (Camus)

November végén különös csoport repülőgépe ért földet a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A B’nei Menase, azaz Manassze fiai közel háromezer éves diaszpóralét után úgy érzik, hogy Izraelben a helyük.
 

Új antiszemitizmus címmel komoly közönség- és sajtóvisszhangot kiváltó konferenciát rendezett folyóiratunk, a Szombat 2006. január 5–6-án. Már a rendezvényen, s a lapunkban megjelent összefoglalót olvasva is sokan jelezték: szívesen látnák nyomtatásban az előadások teljes szövegét. Olvasóink igényének eleget téve, lapunk a fentivel azonos címmel tervezi kiadni az összes előadást – a kötet várhatóan a nyár eleji könyvhétre lát napvilágot. Addig is több előadás írott változatát olvashatják majd a Szombat hasábjain: elsőként a nemrég elhunyt Bence György filozófus írását adjuk közre.

Kevés vitával és nagy többséggel elfogadott határozatokkal zajlott le a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének 2006. december 10-i közgyűlése, melynek egy részét a küldöttek zárttá nyilvánították.
 
 

(Harminc perccel a háború előtt)

regényrészlet

Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire.
(Camus)

Van egy kedvenc orvosom.
Nincs semmi bajom az orvosokkal, igazán kedvesek.
De a kedvencem, az más.
Leül mellém az ágyra, mesél nekem, megsimogatja … Tovább »

Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

 A kék-fehérek rendre a középmezőnyben, vagy még hátrébb végeztek. Sőt a nyolcvanas évek elején megtörtént a szégyen, ami korábban még soha, az akkor éppen MTK-VM néven játszó alakulat kiesett az első osztályból. De éppen ez a kiesés indította el a megújulást, a fejlődést. … Tovább »

Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
 

Mint arról a magyar sajtó beszámolt, a Mazsihisz kérésére a Zala megyei bíróság 2006 áprilisában törölte a Keszthelyi Izraelita Hitközséget nyilvántartásából, és a keszthelyiek ingatlanjait a Mazsihiszre származtatta. A keszthelyiek fellebbeztek, s a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla az ítéletet megváltoztatta: peren kívüli ítéletében visszaállította a keszthelyi hitközség jogi személyiségét. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

 Braun Róbert a stratégiai tanácsadással, elsősorban társadalmi felelősségvállalással foglalkozó Braun & Partners cég vezetője. 1999–2001 között az Index internetes portál vezérigazgató-helyettese, 2002 és 2004 között Medgyessy Péter kommunikációs igazgatója, 2004–2005-ben Gyurcsány Ferenc stratégiai főtanácsadója. 2006-tól az Israel Brand (Izrael mint márka) projekt résztvevője.

Izraelben ezen a napon az iskolások kivonulnak, fákat ültetnek, rajzversenyeket rendeznek, amelyen a természet megóvása a téma, az utcákon virágmagos zacskókat osztogatnak, és a gyerekek felhívják szüleik figyelmét a szelektív szemétgyűjtés előnyeire. 

Egészen az Oszmán Birodalom felbomlásáig, amely legalább névleg uralma alatt tartotta az Arab-félsziget országait, a térség viszonylag egy koherens egésznek számított. Az országhatárok kialakulásával a belső migrációs folyamatok árnyaltabbá váltak és óhatatlanul kihatottak rájuk a politikai és társadalmi események.
 

Megint di­vatossá vált a már egyszer majd­nem eltemetett történelmi regény. Umberto Eco regé­nye, A rózsa neve azonban új iskolát alapított.

Az utóbbi húsz esztendőben egymás után jelennek meg angol, amerikai, török, német, francia, olasz és persze magyar szerzőktől ef­féle, … Tovább »

Új könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a
Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a
nyolcvanas években, ellenzéki magatartása miatt hat évet ült börtönben.

Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel

 
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

Bevállalja?

… Tovább »

Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg. 

A tizenhat éve III. kerületi polgármester Tarlós István, Demszky Gábor legesélyesebb kihívója, jogilag függetlenként, ám többek között a Fidesz és a Jobbik támogatásával, egyben a Fidesz-KDNP fővárosi listavezetőjeként pályázza meg Magyarország legmagasabb, közvetlen választással elérhető posztját. Tarlós a rendre helyezi a hangsúlyt.

Bár a nagy közvélemény-kutató cégek inkább az SZDSZ és az MSZP közös főpolgármester-jelöltjének, a tizenhat éve főpolgármester, Demszky Gábor SZDSZ-es politikusnak a győzelmét valószínűsítik, a mostani magyar demokrácia eddigi négy főpolgármester-választásán sosem volt a verseny ennyire kiélezett, mint most. Demszky – aki elfoglaltságára hivatkozva, írásban válaszolt kérdéseinkre – a szabadságra helyezi kampányában a hangsúlyt.

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
 
 

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?