„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve…  Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”
 

A koncentrációs tábort megjárt Nobel-békedíjas író 60 év után először tett hivatalos látogatást hazánkban.
 

Az izraeli miniszterelnök kétségbe vonta a vasárnapi kormányülésen, hogy a palesztinok igazából békére törekednének.
 

A múzeummá alakított Páva utcai zsinagógában kiállítás nyílt a szélsőjobboldal kedvenc jelképeiről. Nehéz rendet vágni, mi és mikor kínos, mettől hagyományőrzés a turul, honnantól náci az árpádsáv. A kiállításból kiderül, hogy milyen formákban bukkantak fel a vitatott jelképek a 13. századtól 2009-ig. A tárlat fő üzenete szerint minden ikon sokféleképpen magyarázható, de a nyilas gyilkosságok auráját már nem lehet lemosni róluk.
 

Kállai Csaba azt is mondta: meg kell védeni az országot azoktól, akik el akarják foglalni.
 

Kiállítással és tudományos konferenciával idézik fel november végétől a Holokauszt Emlékközpontban az irredenta, nacionalista és antiszemita mozgalmak, pártok 20. és 21. századi világát.
 

Kertész Imre Nobel-díjas író szerint meghamisították, amit Magyarországhoz fűződő viszonyáról mondott a Die Welt című lapnak – jelentette ki az író a Duna Televízió Híradójának adott interjújában. A 80. születésnapját  éppen ma ünneplő Kertész Imre interjút adott az őt így köszöntő Die Welt napilapnak, amit szerinte sokan félremagyaráztak. Az írás szerint Kertész Imre megtagadta Magyarországot és gyökértelennek nevezte magát. Az író ezt Híradónknak határozottan cáfolta, ő csak építő kritikát fogalmazott meg.
 

A Die Welt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából interjút készített, amiről az utóbbi napokban sokan írtak és beszéltek. Itt a teljes interjú fordítása

91 éves korában elhunyt Fekete János bankár, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese – értesült az atv.hu
 

A főváros vezetése szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni három nagy kihívással: a szuburbanizációval, a regenerációval és a Duna-part fejlesztésével. A zsúfolt, rossz levegőjű, lepusztult állagú Budapestről az elmúlt két évtizedben több mint kétszázezer ember menekült el a környező településekre. A középosztály ezzel a „néma forradalommal” lázadt a főváros vezetése ellen. 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

“…a zsidó művészet eszménye Noétól eredeztethető. Noé három fia testesíti
meg azt a három különféle jelleget, melyekből és az egymással való
kölcsönhatásukból megszületik a Tóra szépségeszméje. Ha Noé (héb.:
Noáh) nevének betűit felcseréljük, a hen szót kapjuk, mely kellemet és
szépséget jelent. A hen szó maga pedig akroníma a hochmat nistar-ra,
mely rejtett bölcsességet jelöl. A szó helyes értelmezése tehát:
belső szépség.”

Nem egy lecsúszott, alkoholista, hanem egy jómódú náci próbálta botrányba fullasztani a felolvasást.
 

Csaknem nyolcszázezer, egészen pontosan 790 354 adózó ajánlotta fel az idei szja-bevallása elkészítésekor adójának 1 százalékát valamelyik egyháznak. Több mint tízezerrel csökkent a számuk az egy évvel ezelőttihez képest, míg a felajánlott összeg a tavalyihoz hasonlóan 4,9 milliárd forint volt. A legszegényebb egyház hívei kevesebb, mint 135 000 forint adót fizettek tavaly, a koreaiak csaknem 4,4 milliót. A legtöbb hívő pénztárcáját apasztotta a válság, az egy főre jutó felajánlások többsége alacsonyabb a tavalyinál.

Felavatják Sztehlo Gábor, a II. világháború idején zsidó gyermekeket mentő evangélikus lelkész szobrát születésének 100. évfordulóján, a budapesti Deák téri evangélikus templom előtt pénteken.
 

Az általuk kezdeményezett parlamenti bizottsági ülést kellett volna otthagyniuk az egyházi vezetőknek, hogy eleget tegyenek az oktatási miniszter meghívásának. A kormánypártiak és az ellenzékiek közti szópárbajt püspöki beszólások színesítették.
 

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

Fellegi Ádám zongoraművész hétfőn este egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő gyermek megsegítésére és külföldi kezelésére ad jótékonysági koncertet a fővárosi Bálint Házban. 

Ismét díjazták a legjobb magyarországi blogokat, miközben már kétmillió magyar olvas blogokat. A magyar ember szórakozni vagy anyázni akar, ha blogot olvas, megizmosodott az internetes panaszkultúra, egyes blogokat már nem csak a készítőik, hanem a ”hivatalos szervek” is komolyan vesznek. Mindennek ára is van: a sok zsidózástól már nehéz online vitákat folytatni a blogok kommentfalán.

Pár napja a Népszabadság hátsó traktusában kis emlékezés jelent meg egy valamikor e lapnál dolgozó kollégáról, aki nyolcvanöt éves korában felhurcolkodott mostanság az égi szerkesztőségek valamelyikébe. A meleg hangú közlemény olvastán elmerenghetünk az újságírói munka mulandóságán; évtizedeken át gürcöl az ember, fésüli, rendezi, szuszakolja a lapba mások közleményeit, gondolatait, mondatait, szavait, néha maga is fabrikál híreket, nem sokat, pár ezret, tízezret talán csak – aztán jönnek a nyugdíjas évek. Újságot csinálni otthon, magunknak bajos, jön a kert, az unokák és a bosszankodás, hogy mit művelnek odabenn a többiek, akik persze soha többet nem veszik fel a telefont… Aztán azt a kis hírt betétetik a Robival, akinek örökös reszortja az öregek elbúcsúztatása. És aztán a feledés süket csöndje jön csak.