Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A Romantikus Erőszak, neonáci zenekar Rózsafüzér és revolver című számával állított emléket a hírhedt, kiugrott nyilas szerzetesnek, Kun Andrásnak, aki Kun páter néven vonult be a gyilkos hatalom történetébe, és a hazafias rockzenekar szerint „vértanú lett a keresztfán”.

Fiatalon játszott Max Reinhardtnál, és elnyerte a németül legszebben beszélő színésznő díját, végül Magyarországról a nácizmus miatt távozott Amerikába 1938-ban. A 60-as években újra játszott magyar színpadon, élete végén pedig a Szerelem című filmben nyújtott emlékezetes alakítást. 1974. július 22-én hunyt el Molnár Ferenc író felesége.

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.

Beszélgetés Gergely Ágnessel  

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

“A kommunizmus bűneit mindenkinek, a bal- és a jobboldalon, valamint a középen állóknak is egyaránt el kell ítélniük.” 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori fővárosi lakóháza előtt tartott … Tovább »

Mire ez a nagy felhajtás? Ifj. Hegedűs Lóránt, a Szabadság téri Református Gyülekezet vezetője Horthy szobrának felavatása előtt/után megmondta: négy szobor (Kossuth Lajos, Horthy Miklós, Szabó Dezső, Wass Albert) 2007 óta látható volt a templomot is magába foglaló épület előcsarnokában, … Tovább »

A zeneszerző szerint megtiszteltetés a „nép ellensége” skatulyába tartozni

A tiszaeszlári perről írt egyfelvonásos groteszk-lírai operát Fischer Iván A Vörös Tehén címmel. A meggyilkolt Solymosi Eszterről szóló művet – amelynek szövege Krúdy regényéből, Kossuth levelezéséből … Tovább »

Ma 75 éve halt meg Karinthy Frigyes. Ebből az alkalomból közöljük unokájával, Karinthy Mártonnal készült korábbi interjúnkat, melyben a család történetéről, nagyapjáról is beszél.

„Zsidók” és „zsidózók”

A roma holokauszt emléknapján, 2013. augusztus 2. pénteken 18:00 órakor nyílik meg ”Többszörös expozíció – A roma holokauszt emlékezete” című kiállítás a budapesti Gallery8-ban (Budapest VIII. ker., Mátyás tér 13.). A kiállítás kurátora Szász Anna Lujza, a kiállítást megnyitja Böcskei Balázs.

Szántó T. Gábor: Muszklizsidóság
A száműzetés, a középkori gettó- és a kelet-európai stetl-lét – s a „hitetlenség” megvető keresztény álláspontja – gyakran negatív zsidó testképet mutat a döntően nem zsidók általi vizuális ábrázolásokban, ám a zsidók saját magukról … Tovább »

Balog Zoltán miniszter annak ellenére tüntette ki Táncsics-díjjal az összeesküvés-elméleteiről ismert Szaniszló Ferencet, hogy a Heti Válasz főmunkatársa által vezetett szakmai bizottság nem támogatta a műsorvezető díjazását.

Mellélőttek, akik a Táncsics Mihály-díjra javaslatot … Tovább »

Huszadik századi traumáink

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Dorogi Sándor arra a lapunkban elsőként megjelent hírre reagált a
sonline.hu oldalán, miszerint a Kossuth- és Károlyi-szobor mellett az
1980-ban felállított József Attila-szobor is elkerülne a budapesti
Kossuth Lajos térről, miután a parlament elfogadott egy olyan
határozatot, hogy vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti
képzőművészeti arculatát.

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »