Az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítására vonatkozó megállapodás nélkül ért véget vasárnap George Mitchell amerikai különmegbízott újabb közel-keleti békemissziója – közölték amerikai tisztségviselők.

“…a zsidó művészet eszménye Noétól eredeztethető. Noé három fia testesíti
meg azt a három különféle jelleget, melyekből és az egymással való
kölcsönhatásukból megszületik a Tóra szépségeszméje. Ha Noé (héb.:
Noáh) nevének betűit felcseréljük, a hen szót kapjuk, mely kellemet és
szépséget jelent. A hen szó maga pedig akroníma a hochmat nistar-ra,
mely rejtett bölcsességet jelöl. A szó helyes értelmezése tehát:
belső szépség.”

Rekordszámú jelölt közül választotta ki a bizottság a Nobel-békedíj idei nyertesét. Barack Obama amerikai elnököt a nemzetközi diplomáciáért és az emberek közti párbeszéd ösztönzéséért találták érdemesnek az elismerésre. Elemzők arra számítottak, hogy Obama csak jövőre nyerhet.

Moshe Yaalon izraeli miniszterelnök-helyettes nem utazott el Londonba a brit Zsidó Nemzeti Alap meghívására. Ez önmagában nem nagy hír, ám nem először fordul elő, hogy izraeli politikus – az ügyvédek tanácsának eleget téve – nem utazik Nagy-Britanniába, mert ott adott esetben letartóztathatják háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt.

Nálunk nem annyira valós probléma, mint Amerikában, ahol elvitatkoztak az emberek azon, hogy ha szombat délután elfáradnak a moziba, akkor szabad-e kólát és popcornt vinniük magukkal a nézőtérre. Persze hogy szabad. Na jó, de ha a Toscát játsszák, akkor is? Mert a Művészetek Palotájában, 10-én este héttől nem filmen mutatják a darabot, hanem a Metropolitan Opera előadását vetítik, élőben, valós izgalmakkal, amikor nem tudni előre, hogy gikszerezik-e a tenor az ária végén, és visszapattan-e Tosca a gumiasztalról, amikor leveti magát az Angyalvárból a mélybe. 

Van-e „zsidó lélek”?

Vita Komlós Aladárral – a Szombat folyóirat októberi számában

A Szombat októberi száma az irodalomtörténész-író nyolcvan éve megjelent, nagy port kavart, ma is kérdéseket provokáló írásával foglalkozik, melynek a témája: a zsidó lélek.

„Vannak, … Tovább »

„Ez pedig az áldás” (héb.: ve zot hábráchá) a Tóra utolsó fejezete. Ezzel véget ér az évi ciklus, és ennek olvasása után, újra olvasni kezdjük a Tórát, elölről, a Teremtés könyvétől. Az utolsó heti szakaszt az őszi ünnepek végén, a Tóra ünnepén (Smini Áceret, Szimhát Torá) olvassák fel

Idén Herta Müller romániai születésű német írónőnek ítélte oda a irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia költészetének sűrűségéért és az elnyomottak világát őszintén bemutató prózájáért. “Történetei arról szólnak, milyen felnőni egy diktatúrában” – mutatta őt be a bizottság főtitkára az egybegyűlt újságíróknak.
 

Lisznyay-Szabó Gábor római katolikus egyházzenész évtizedeken át egyszerre orgonált a terézvárosi plébániatemplomban és a Dohány utcai zsinagógában. A mózesi törvények szerint szombaton tilos munkát végezni – az orgonálás pedig annak számít -, ezért itt hagyományosan keresztény művész szólaltatja meg a hangszert. Lisznyay-Szabó Mária 1971-ben vette át édesapja örökségét a zsinagógában.
 

Tehetséges lány. Bájos, törékeny és szerény. Kilenc éves kora óta táncol, most fog végezni a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán, és a magyar kortárs tánc legjelentősebb figuráival dolgozott és dolgozik együtt. Nem mellesleg idén őt választották az Évad legjobb táncosnőjének.
 

A Művészetet Kedvelők Délutánja ezúttal Liszt Ferenc utolsó budapesti lakására látogat, ahol 1881-től 1886-ig lakott a mester. A múzeum gyűjteménye magában foglalja a mester eredeti hangszereit, bútorait, könyv- és kottatárát, valamint személyes tárgyait. Az intézményben található a magyar és a nemzetközi Liszt-kutatás központja. A tárlatvezetés mellett az akadémia növendéke rövid meglepetés koncerttel várja az érdeklődőket. 

Több mint száz költő tartózkodott Budapesten a világ több tucat országából szeptember végén. A Költők Világkongresszusát idén Turczi István költő, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője elnökölte, és a számos budapesti helyszín között a Holokauszt Emlékközpontban is zajlott egy rendezvény. 

Sok kínos pillanatot láthattunk múlt héten az ENSZ közgyűlésének megnyitóján – kezdve Moammer Kadhafi véget nem érő kioktatásától Mahmud Ahmadinezsad elnök előadásáig. Ám volt egy ezeknél kevésbé látványos, de mégis kínos jelenet: Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmud Abbasz palesztin elnök kézfogása Barack Obama amerikai elnök unszolására.
 

Farouk Hosny egyiptomi kulturális miniszter helyett a bolgár Irina Bokova az UNESCO új vezetője, így határozott a szervezet szeptember végi szavazásán. Bár az egyiptomi miniszter lett volna az első arab a szervezet élén és jó esélyekkel is indult, mint annak az országnak a képviselője, amelyet az emberiség bölcsőjének is neveznek, mégsem ő lett a befutó.
 

Anne Frank a művészek szemével címmel rendez nemzetközi kortárs képzőművészeti tárlatot a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában Peter Wilhelm; a kedden nyíló kiállításon hat ország 20 művésze vesz részt mintegy 40 munkával.
 

Carlos Menem volt argentín államfőt azzal gyanúsítják, hogy bizonyítékokat tüntetett el egy zsidó központ elleni robbantásos merénylet ügyében

Jobb belátásra tért Leonyid Csernoveckij kijevi polgármester és megvétózta az elképzelést, miszerint a Babi Jar emlékmű helyére hotel épült volna.
 

A vasárnapi, németországi Bundestag választások több szempontból is korszakhatárt jelöltek. A liberális FDP 11 év ellenzékiség után visszatér a kormányba, a szocialdemokrata SPD 11 év kormányzás után ellenzékbe kényszerül, az elmúlt évek baloldali – ám nem koalícióképes – többsége megtört. Merkel új koalíciós partnerrel kancellár marad. A néppártok idejét egyes elemzők behatároltnak látják a kisebb, klienspártok megerősödésével.
 

Az egyházak számára hátrányosan változik az egyszázalékos adófelajánlások után járó állami kiegészítés számítási módja, de a tervek szerint ideiglenes, csak a jövő évben érvényes intézkedésről van szó. 

Mint mondja: csak egy kicsit törleszteni akart, és ez volt számára a legjobb alkalom. Mint azt tegnap megírtuk: szombat este felolvasóestet tartott Székhelyi József színművész, a Szegedi Nemzeti Színház előző direktora, aki magyar költők és írók verseiből, novelláiból olvasott fel a nézők „rendelése” nyomán.