Összesen 123 találat (1 - 20) : Rózsa T. Endre.
Frölich Róbert és Gábor György közösen válaszolnak Németh Zoltán írására, melyben Biró Tamás és Gábor György eszmecseréjére reagált.
A szerző egész konstrukciója arra az eszmére épül, hogy a judaizmus erkölcsi elvárásait ő maga képviseli, miközben Izrael zsidó … Tovább »
Czakó Gábor írta: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja.”…”A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség….”
A hírekből tudható … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A holokauszt 80. évfordulója kapcsán tartott előadást a B.A.Z megyei levéltár igazgatója a Miskolcon és környékén 1944-ben elkövetett tömeggyilkosságokról.
A konferenciáról a minap.hu portál tudósított.
A Holokauszt 80 Emlékév adott apropót arra, hogy egy holokauszt … Tovább »
A miértekre talán nem, de a hogyanra rávilágítanak a forrásszövegek
Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, … Tovább »
Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának vezetőjével folytatott … Tovább »
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése.
Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »
Perczel Zita „rózsaszínű” oroszoknak nevezi azokat a Kaliforniába menekült európai művészeket, akikkel együtt élt Hollywoodban. Nem érti, falsnak érzi az üldözöttek “baloldali” eszmefuttatásait és talán nem is érzékeli, hogy rendkívüli események szemtanúja. Véletlenül, … Tovább »
Bródy János, barátainak, rajongóinak Tini, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja ma, április 5-én ünnepli 75. születésnapját.
Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász, egykori munkaszolgálatos … Tovább »
Mohácsi Jenő emlékezete
A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
A debreceni születésű Michael N. Szentei-Heise, azaz Szentei Mihály Nándor tízéves korában, 1965-ben került holokauszt-túlélő édesanyjával Nyugat-Németországba. 1986 óta a Düsseldorfi Zsidó Közösség adminisztrációs igazgatója. A magyarul még mindig jól tudó, jogász végzettségű … Tovább »
Kecskeméten tizenhárom zsidó művész képeiből nyílt PAST. PRESENT címmel egy fotókiállítás, amelyet Gárdos Péter nyitott meg. A filmrendező, író fölsorolta, hogy miért jó és miért nem jó ma zsidónak lenni Magyarországon, s beszédét azzal zárta: „zsidónak lenni néha csodálatos, … Tovább »