Összesen 3,016 találat (2821 - 2840) : NOL.
Nem vagyok másként én sem 1945-tel, mint Litván György*. A háború vége nekem is azt jelenti, mint neki: a náciktól és a nyilasoktól való megszabadulást, a Bibó által megreformálhatatlannak mondott úri Magyarország megszűnését, a faji gondolkodás diszkvalifikálását, a demokratikus … Tovább »
„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)
A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »
AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsidó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége … Tovább »
A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:
Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négereket képviseli…
Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizonyos elemeit tartalmazza. … Tovább »
intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »
A VILÁG AUTÓPÁLYÁIN lényegesen csökkenhet a nem megfelelő követési távolságból bekövetkező közlekedési balesetek száma, ha az Izraelben újonnan kifejlesztett készülék a gépkocsik kötelező felszerelésévé válik. A műszer, a Controlaser informálja a vezetőt az előtte … Tovább »
Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérelmekért. … Tovább »
Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?
(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásában. 280 oldal. Ára 43,95 USD keménykötésben … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyira anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »
A 80-AS ÉVEK ELEJE ÓTA Japánból az import ötszörösére növekedett – papíron. A japánok ugyanis az arab bojkottól félve Izraelbe irányuló exportjuk jelentős részét hongkongi vagy szingapúri vagy európai termékként adták el. (A hivatalosan még ma is tartó – noha ereje javát … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
a ködben elmerülő tömeg egykor
fasiszta
jelszavakat zengett sör-virsli
agitációkon
hosszú sorban állt könnyű prédára
várva tábortüzet rakott Thomas
Mann
műveiből krematóriumokba vetette a
zsidó-csordát s felfalta fél Európát
egy keskeny perc alatt
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
SZOCIOLÓGUS SZÁMÁRA az elmúlt tíz évben talán nem is az orosz zsidók bevándorlása volt a legnagyobb esemény, nem is az intifáda, nem is a PFSZ-szel létrejött megegyezés, hanem az, hogy Izrael egy erősen szocialista jellegű, kedvetlen országból, gazdagodó, kapitalista országgá … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »