2016. július 19-én, 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, a legendás LGT zenekar tagja, énekes-basszusgitáros-szaxofonos-zeneszerző. Korábbi interjúnkkal búcsúztunk tőle.

Így nevezik a háta mögött Berl Lazar rabbit, a Chabad Lubavics első számú moszkvai emberét, aki a maga részéről jobban örül az Oroszország főrabbija titulusnak. Ebből azonban rajta kívül van még egy, ha ugyan nem kettő. Ennek megfelelően csúcsszerv is van vagy három, de ezek közül kétségkívül a Berl Lazar-féle FEOR (Oroszországi Zsidó Szervezetek Szövetsége) a legbefolyásosabb.

„Ahhoz, hogy megértsük, milyen vonzalom köti egymáshoz a jesívák tanulóit, elég bepillantanunk a bet-midrásba, ahol talmudjukkal foglalatoskodnak. Párosával tanulják „sász-t”, az egyik megérinti társa gyönge szakállát, mélyen a szemébe néz és kérdést tesz fel…”

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

A pszichoanalízis alapötlete, az elfojtott, elutasított lelki tartalom vizsgálata tehát a maga természetes módján találta meg helyét az elutasítottság ellen folyamatosan küzdő, azt mégis újra és újra átélni kényszerülő közegben. Asszociatív ugrás, mégsem teljesen alaptalan: Szent Ágoston óta a zsidóság a keresztény kultúra számára valami tudattalan…

Tizenketten vehették át pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából, a Magyar Sajtó Napján. Az elismeréseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll Bizottság elnöke nyújtotta át.

A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”

“…én ötéves korom óta pontosan tudom, hogy az, hogy „zsidó”, meg az, hogy „soha”, ugyanazt jelenti. Azt jelenti, hogy soha többé nem mehetsz be a kerted kapuján. Hogy múlttá válsz még életedben. Hogy máshol kell lenned, soha nem térhetsz vissza….”

2009. február 19-én, csütörtökön, 16 órakor a Művészetkedvelők Délutánján ezúttal Féner Tamás fotóművész Potpourri című kiállítását nézzük meg a Mai Manó Házban. A délután vendége Féner Tamás lesz, aki rövid előadást tart a kiállításról és munkásságáról.
 

Látogatás a Weisz Api a jazzlegendának is emléket állító a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Dobmúzeumba. Kármán Sándor magángyűjteménye 1900-tól egészen napjainkig mutatja be a jazz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését. 

Nemegyszer figyeltem gyerekkoromban, hogy ha egy széket, vagy ágyat reparált, abból mindig nagy baj lett. Amikor ezeket mesélte, derűsen elképzeltem, hogy a gyalu élét próbálja állítgatni, de hol túl mélyen hasít bele a fába, hol nem fog semmit, élesen össze-vissza karcolja a deszka … Tovább »

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

A végállomáson ülök a villamoson, nem indul, délfelé jár, fejemet az ablaküvegnek támasztom, és bámulok kifelé. A Moszkva téren valószínűtlen alakok imbolyognak a hőségben, árnyék sehol. Mindig újra lenyűgöz a környék, ilyen csúfat még a Balkánon is ritkán találni.

A létező hazai jobboldal és a létező hazai zsidóság rendszerváltás utáni viszonya sokféleképp leírható, de az esetek többségében nemigen lehet harmonikus, megértő diskurzusról vagy jó hangulatú, konstruktív egymás mellett élésről beszélni. Ennek az állapotnak a fenntartása hosszú távon nem lehet érdeke egy racionálisan gondolkodó félnek sem.

A kötet az állambiztonság 1956-1990 közti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az “ügynök-központúságon” túllépve bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is.

November 16-án a megalakult a Mazsihisz által életre hívott Magyar Zsidó Kongresszus. A körülbelül öt órás alakuló ülést Feldmájer Péter vezette. Néhány kritikus megjegyzést és hozzászólást leszámítva komolyabb viták nem voltak: a Kongresszus saját működési szabályzatának megalkotásával volt elfoglalva. Határoztak a különböző bizottságokról és megválasztották a Kongresszus elnökségét.

A koncert idén februárban nagy sikert aratott, és most újra műsorra kerül. A Táncdalfesztiválokról manapság elsőként a nosztalgia jut eszünkbe. Pedig a maguk idején, a hatvanas évek második felében ezek a versenyek a magyar könnyűzene megújításának fontos fórumaiként is szolgáltak.