Jichak Katzenelson (1886–1944) lengyelországi zsidó költő, drámaíró. Jiddis és ivrit nyelven egyaránt írt. Színművei a zsidó–lengyel együttélésről, a zsidó nép történelmi dilemmáiról szólnak. 1943–44-ben kilenc hónapot tölt egy franciaországi internáló táborban. Itt … Tovább »

(Részlet a V.és Ú. regényfolyam második könyvéből)

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról

„Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!”
Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…

A  New York Times-ban Szegedy-Maszák Marianne foglalkozott az antiszemitizmus erősödésével.

Az antiszemitizmus újbóli közép-európai és ezen belül magyarországi erősödéséről ír a New York Times amerikai napilap véleményrovatában Szegedy-Maszak Marianne, Washingtonban élő író-újságíró. … Tovább »

A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalomban meglehetősen sokan (42%) hisznek abban az összeesküvés-elméletben, amely szerint a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot. Leginkább a Jobbik, legkevésbé az Együtt-PM szavazói összeesküvés-hívők. … Tovább »

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,

Heisler András, a Mazsihisz frissen megválasztott (és egyben korábbi) elnöke kerek-perec meghirdette a szervezet gazdálkodásának azonnali átvilágítását, független szakértők bevonásával.

Érthető persze, hogy megtekintve az elnökbuktató Mazsihisz közgyűlésről készült videót, és egy nemrég kirobbant újabb ügy hallatán, sok hitközségi képviselő úgy gondolja, érdemes június 27-én zárt ülésen új elnököt választani. Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási … Tovább »

Heves vitákat kavaró dokumentumok kerültek az elmúlt napokban a MAZSIHISZ-küldöttek postaládájába Horovitz Tamás elnökjelölt vállalkozásáról. Feladójuk, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ volt elnöke és a választ fogalmazó Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, bő másfél évtizednyi … Tovább »

Speciálisak az izraeli-magyar kapcsolatok Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint. Mor úgy véli, mind a Zsidó Világkongresszus, mind a magyar kormány részéről jó döntés volt, hogy a kongresszus budapesti megrendezése mellett döntöttek. A nagykövettel a Zsidó Világkongresszusról, … Tovább »

Holtan találták fürdőkádjában