Összesen 2,266 találat (2201 - 2220) a(z) Történelem rovatban.
„A múlt és a jövő találkozási pontja, a jelen, nem része az időnek: ez az a pont, ahol az örökkévalóhoz kapcsolódhatunk.”
Maharal: Tiferet Izráel (1590)
A zsidóság Európában:
Egy év múlva lesz négyszáz éve (február 12-én), hogy az akkori közép-európai zsidóság … Tovább »
A szociáldemokraták század eleji héber röpirata!
„Genossen Arbeiter Brider!”
„Vin unsere Freiheit ist die Rede!”
Jelenlegi ismereteink szerint 1945 után – figyelembe véve a történeti irodalmat és a sajtót, itt a Szombat-ban közlünk először egy héber betűkkel írt jiddis … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
A közelmúltban megjelent könyv nem az első nyomdát látott emlékezés Salkaházi Sárára, akinek tiszta életét és vértanúságát már a háború végső napjaiban megörökítették. Azóta személyiségét, tetteit számos hosszabb-rövidebb írás idézte fel, közte Vadász Ferenc Legendák … Tovább »
A száztíz évvel ezelőtt „Zilahy Sámuel bizományában megjelent” kötetet jegyzetelem könyvszemlénk számára. Bár a kiadást követő friss recenzió kötelezettségének nem tehetek eleget, mégis újdonságként mutathatom be dr. Kohn Sámuel Héber kútforrások és adatok Magyarország … Tovább »
Irak: válság és pogrom ötven évvel ezelőtt
A közel-keleti feszültség nem új keletű: végigkíséri századunkat.
Irak is gyakran szerepelt az újságok címoldalán. Fél évszázada szintén volt iraki válság.
A második világháború elején a tengelyhatalmak kezdeti sikerei … Tovább »
Emlékszel?
Már Breslau, a mai Wroclaw körül folytak a harcok. A túlnyomó többségükben csontvázzá éheztetett emberek, ha volt még annyi erejük, hogy felemeljék fejüket, éjszakánként látták a sorozatvetők éles fénycsóváit, amint csíkokra szabdalják a mennybolt sötét kárpitját. … Tovább »
Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, … Tovább »
A véletlen adta kezembe – antikvárium polcáról emeltem le – a Modern Könyvtár Gömöri Jenő által szerkesztett értékes füzetsorozatának egyik, 1912-ben megjelent példányát, amely a 104-105. számot viseli. Ebben láttak napvilágot a rendkívül termékeny és sokoldalú – de ma már alig-alig … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
Az orosz cár zsidó alattvalói csak 1893-ban kaptak engedélyt arra, hogy Rigában letelepedjenek. A mai Lettország fővárosa lényegében német város volt még akkor, fejlett polgári kultúrája német talajból sarjadt. Hatott ez a frissen létrejött rigai hitközségre is, amely hamarosan … Tovább »
Ha Budán, a Városmajor utcában járok, gyakran eszembe jut a halk szavú, hivatásának élő, szerény és figyelmes szívgyógyász orvos, Koricsoner doktornő története – ilyennek írták le betegei, ismerősei őt -, akinek élete negyvennégy vészterhes nyarán, itt, a 23-as számú házban … Tovább »
Vámbéry Rusztem (1872-1950) Vámbéry Ármin fia, sokoldalú tudós, a radikalizmus nagy alakja. Jogtudós, szociológus, politikus, esszéíró és publicista volt egy személyben.
Itt közölt írása részlet a Századunk 1931. VI. évfolyam 1. számában megjelent tanulmányból. A jeles szerző … Tovább »
A nyilasok reggeli lapja két hasáb terjedelmű cikket közölt „Kossuth lesújtó véleménye a zsidókról, amit a liberálisok még mindig titkolni szeretnének” címmel. A cikk mintegy másfél hasábnyi magyarázgatással és elmélkedéssel és Kossuthnak egy 1844-ben megjelent cikkéből … Tovább »
Kiszállt a Gestapo
Negyvennégy tavaszán a Sztójay-kormány amnesztiarendelete folytán megnyílt előttem a budapesti hírhedt toloncház kapuja, és én szabad lettem. Akik ezeket az időket velem együtt megélték, nem fogják cáfolni: éppoly rettegve gondoltunk szabadságunkra, mint fogságunkra. … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
„A cigánytranszportokra vonatkozólag közlöm, hogy 1939. november 20-án az első zsidótranszport elindul Bécsből. Ehhez a szerelvényhez kapcsolnak három vagy négy vagont cigányokkal. További vonatok is indulnak majd, Bécsből, Märisch-Ostrauból és Katowicéből. A legegyszerűbb módszer, … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »