Kováts Judit első regénye egyszerre hiánypótló és szokatlan könyv a kortárs magyar irodalomban.

2012. június 22. szombat este 10 órától hajnalba nyúlóan koncertek, irodalom, könyvek éjszakája, Izrael a „Startra kész nemzet”, kulturális barangolások, keleti hangulat, gasztronómia, orgona dallamok, hagyomány a Múzeumok Éjszakáján! 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »

A kabbala a nyugati világban a zsidóság legfontosabb marketing eszköze lett.

Az izraeli kormány vezetői sem közröhej tárgyát, hanem óriási PR lehetőséget láttak Madonna és társai néhány évvel ezelőtti szentföldi kabbalista zarándokútjában. Vallásos körökben mindazonáltal megoszlanak a vélemények, hogy a kabbala üzleti vállalkozáson túl vajon alkalmas-e arra, hogy a többi new age irányzatból kiemelkedve elhozza a Tóra által ígért fényt a zsidóság és a többi nép számára.

(akit a kutyája is megvet)

Yoram Kaniuk, a neves szabre izraeli író június 8-án hunyt el, alig valamivel 83. születésnapja után.

Apja, Mose Kaniuk a Tel Aviv Múzeum első kurátora volt. Yoram Kaniuk belekóstolt a festészetbe, de írásaival tűnt ki. Az életmű hatalmas: 17 regény, emlékiratok, elbeszélések, … Tovább »

Shakespeare-rel együtt vallja: „Az élet egy félkegyelmű meséje, zengő tombolás, de semmi értelme nincs.”

A Teheránban született, iráni és belga szülőktől származó író regénye a Göncöl Kiadónál jelent meg az Ünnepi Könyvhétre. Ebből közlünk részletet.

A nevem Lea Rabinovich. Sok éve már, hogy senki sem szólított a keresztnevemen. Pedig gyerekkoromban, apám házában hányszor … Tovább »

 Interjú Elek Ferenccel a bemutatás előtt álló Hyppolitról.

Világszerte a Konstantinápolyi hölgy alkotójaként ismerik. Ez ugyanis a Cannes-ban debütált első nagyjátékfilmje, a Sziget a szárazföldön francia címe. Fekete báránynak tartja magát, aki mindig beverte a fejét a falakba. Elek Judit nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját. … Tovább »

„Nyilván a szívbetegsége miatt, ami lilára festette a száját. Aztán mégse abba halt bele.” Részlet a szerző K-vonal című kötetéből, mely a könyvhétre jelent meg a XXI. Század Kiadónál.

A Kossuth utcán araszolunk vissza a Piactér felé.  Visszafelé leszálló is, felszálló … Tovább »

„Ette a vurstját, vagy hogy mondják, nálunk kutyakajának se lenne jó, és törte a kenyeret. Fehér kenyeret.” Részlet a szerző Frau Földes von Makó című könyvéből, mely a Syllabux kiadónál jelent meg a könyvhétre.

Vállamra vetem a seprőt, mint a puskát a katonák. Masírozok … Tovább »

Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.

“Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg.” Erőtér. Részlet a szerző Majdnem Auschwitz című könyvéből, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadónál.

Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg. Nem lehetett a szemébe nézni, miután hazatért, a … Tovább »

Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.

Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »

„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.

Részlet a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent Mátyásföld, alkonyuló éden című regényből, melyet június 4-én, 18.00-kor mutatnak be a Bálint Házban.   

Többen mondták, ez a téglagyár, de magam is rájöttem volna. Láttam az égetőkemencéket és a gyárkéményt. A  fészerek … Tovább »

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál