Film azokról a zsidókról, akiknek sikerült életben maradniuk a náci Berlinben.

Kering egy ideje a facebookon a levél, de történelmi dokumentumként érdemes újra és újra szembesülni vele.

Kertész Imre az 1970-es évek elején először a Magvető Könyvkiadóhoz nyújtotta be – három évtizeddel később őt Nobel Díjhoz juttató – regénye, a Sorstalanság kéziratát.

A … Tovább »

Archleb Gály Tamara, Pozsonyban élő, két nyelven alkotó író, műfordító, művészettörténész versei. 

örökség

őseim

belevesztek a

kémény füstjébe

nekem csak

hallásuk

s hajlott orruk

íve maradt

töröm a fejem

hol adhatták … Tovább »

Göran Rosenberg személyes hangú elbeszélésben örökíti meg édesapja, David Rosenberg útját az auschwitzi haláltáborból a nagy teherautógyárnak otthont adó svéd kisvárosig. Arról a Helyről ír, ahol ő maga gyermekként birtokba veszi a világot, ahol 1947-ben, egy augusztusi kora … Tovább »

Január 28-február 3-ig 5. alkalommal rendezik meg a jubileumi BIDF-et, Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált a Cinema City Aréna moziban. A programban többek között Talal Derki Apákról és fiaikról című Sundance Filmfesztivál győztes dokumentumfilmje is látható lesz.

A … Tovább »

„Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előrevilágít” 

Hogy eltűnődjünk e köteten, jó, ha tudjuk, hogyan dolgozott együtt építész és rabbi. Nézzük például a szegedi Új Zsinagógát: Baumhorn Lipót rajzolta … Tovább »

Több díjat mondhat már magáénak Csibi László Nussbaum 95736 című filmje.

Megnyerte például a legjobb dokumentumfilm díját Budapesten az októberben megrendezett 63. Országos Függetlenfilm Fesztiválon. Jómagam Csibi filmjét a szintén októberben zajlott romániai Astra Nemzetközi … Tovább »

Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.  

Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »

A varsói gettó múzeumának projektjét 2017 novemberében fogadta el Piotr Glinski lengyel miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter.
2018. március 7-én Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Piotr Glinski hivatalosan bejelentették, hogy az egykori gettó falain belül lévő, 2013-ig … Tovább »

A hatalom által elismert egyházak/felekezetek ma bővelkednek állami támogatásokban. A vallást legitimációként használó kormánypolitika keretében a zsidó felekezetek is súlyos összegeket kapnak intézményeik működtetésére, sőt, gyarapítására. Ennek keretében újul meg 3.2 milliárdos … Tovább »

2005 októberében a Rumbach utcai zsinagóga – épületcsere keretében – újra a MAZSIHISZ, illetve a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tulajdonába került, s ezzel lehetővé vált, hogy újra visszanyerje eredeti rendeltetését, a Rumbach utcai lakóház pedig – eredeti alaprajza jórészének … Tovább »

79 éves korában rákbetegségben elhunyt Amosz Oz, a világszerte legismertebb izraeli író.

Szeretetről, sötétségről című memoárjában, idős rokonai alakjának felidézésével Kelet-Európa zsidóságának világába ágyazza Izrael történetét:

„Az egész zsidó Rovnóból … Tovább »

Túlzás nélkül évtizedek óta húzódik az Országos Rabbiképző –Zsidó Egyetem 141 éves Könyvtárának rekonstrukciója. A vészkorszak okozta pusztítás és az államszocializmus nehéz évei után új remények ébredtek. Tizenkilenc éve egy felújítást követően megnyitották a gyűjteményt, … Tovább »

A fenti beszédes alcímmel jelent meg Gottdank Tibor A magyar zsidó építőművészek öröksége című 384 oldalas impozáns kötete a K.u.K. kiadónál, amely 228 zsidó magyar építészt mutat be.

A kötetben nagyon sok fotó látható, melyek egy részét maga a szerző készítette, … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

A 20. századi zsidó amerikai próza kutatásáról írt, sok szempontból is bravúros filológiai értekezését így zárja a szerző: „…az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán soha nem volt időszerűbb, mint itt és most, azaz Közép-Kelet-Európában az EU-szkepticizmus … Tovább »

Kommentek az orosz tévében bemutatott Ámosz Oz interjúhoz

Az ismert orosz/zsidó műsorvezető, V. Pozner interjút készített Ámosz Oz izraeli íróval, amit nemrég lapunkban ismertettünk. A Youtube-on is látható beszélgetéshez sok hozzászólás érkezett. A kommentelők többsége … Tovább »

A szálloda medencéjében történt, hétéves koromban. Nagyon sok időt töltöttem abban a medencében, ami egy tengerre néző széles teraszon állt, és a tenger sós vize töltötte meg. Előző évben a nyaralásunk egybeesett Itzhak Perlmanéval, és egy nap, mikor reggeli után kijöttünk, … Tovább »

Az Inosztrannaja Lityeratura orosz irodalmi folyóirat ebben az évben Ámosz Oz izraeli írónak ítélte a Jasznaja Poljana díjat, Júdás c. könyvéért. Ebből az alkalomból Vlagyimir Pozner, az orosz TV1 műsorvezetője ötven perces interjút készített Ozzal. A beszélgetésben szó esett … Tovább »

Telt házzal nyílt meg az Enyészpontok 3.0. kiállítás a Zsidó Múzeum és Levéltárban. A sorozat harmadik része a Kádár-korszak antiszemitizmusát és zsidó identitását járja körül a képzőművészet eszközével.

Ahogy azt a kiállítás leírásában olvashatjuk, a címadó … Tovább »