Kiállított Múlt – Befogadó Jelen?

Részlet egy kisregényből

Ezek a zsinagógák valaha a Közel-Kelet és Észak Afrika virágzó zsidó közösségeinek szellemi otthonai voltak; néhányuk eredete egészen az ókorig nyúlik vissza.

Izrael Állam 1948-as létrejötte és az 1967-es Hatnapos háború óta azonban a zsidó lakosság számaránya az üldöztetés … Tovább »

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Anne Frank nevét a második világháború alatt írott naplója őrizte meg az utókornak. Mind a mai napig rengetegen olvassák személyes feljegyzéseit arról, hogyan rejtőzködtek a nácik elől a megszállt Hollandiában. Sid Jacobson és Ernie Colón nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy az amszterdami Anne Frank-múzeum támogatásával elkészítse Anne Frank életének első hivatalos képregény-feldolgozását.

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

– Megyek Jaffo-ba a TED-re. Egész napos lesz, képzeld!

– Mi van? Mi az a TED?

– Ja, hogy te még ’90-ben is megkérdezted, hogy a C.C. Catch fiú-e vagy lány? Na, az Internetbe pöntyögd be, hogy tedpontkom, válassz ki egy szimpatikus címet és nézd meg a videót. 18 perces előadások … Tovább »

A holokauszt emlékezete a harmadik generáció nézőpontjából

Józsa Márta könyve múltidéző esszéregény, amely nyelvezete miatt nehezen kategorizálható.

Trieszt irodalma

Regényrészlet