(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)

„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto

Weininger: Geschlecht und Charakter)

„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »

(Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Walkóné Békés Ágnes, 265. oldal, 235 Ft)

Angolul íródott ez az ízig-vérig szabolcsi családi dokumentumregény, így hát amikor az unokahúg Walkóné Békés Ágnes fordításában, s az unokaöccs, Thury … Tovább »

(Arthur Koestler: Mint éjjeli tolvaj. Fabula Könyvkiadó, 1992. Fordította Borbás Mária. 310 oldal, 380 Ft.)

A Fabula Kiadó az idei könyvhétre ígérte Arthur Koestler Mint éjjeli tolvaj című regényének megjelentetését. Ígéretét beváltotta, sőt túlteljesítette, hiszen már május … Tovább »

(Egon Ervin Kisch: A Gólem éledése. Fordította Borongó Ferenc. Littoria Könyvkiadó, 1992. 174 oldal, 198 Ft.)

Egon Ervin Kischről minden újságíró gyakornoknak illett tudni, hogy ő volt a száguldó riporter, a haladó újságírás megtestesítője, bár valódi példaképünk mégis … Tovább »

Az asdódi csatában estem el, a függetlenségi háborúban.

Anyám akkor azt mondta felettem: még csak huszonnégy éves. Ma pedig: ötvennégy volna most – mondja -, gyújtja az emlékmécsest, mintha születésnapi tortát gyújtana gyertyát elfújni…

Bánataiba apám belepusztult azóta, … Tovább »

Poroszló

Itt élt a falu zsidaja.

Itt állt a ház, s a kurta kocsma

ide rúgott a Tisza partra

ki, nem a Szamosra.

Meisler Mór, s Breuer Júlia

itt keltek egybe, hol az ácsok

kínálták dalban, szóban is

leánycsókért a faforgácsot.

Őseim magyarok között

hajló … Tovább »

Megbánunk mindent

míg csak ki nem fehérednek csontjaink,

a megbánás száraz, akár a por

és nem hallatszik a sírásunk, jajgatásunk.

Megbánásunk eltart

a dédunokákig, az ükunokákig,

megbánásunk repedezik, akár a fal,

de nem rengett meg belé a föld, a város sem … Tovább »

Te már aludtál,

én meg hallgattam a gyerekek nyugodt szuszogását,

amint a falióra tik-takjára járt,

nem is volt más, csak holmi mocorgás

a szekrény-aljba zsúfolt könyvek között.

Mintha zizzentek volna,

mintha maguktól lapozódtak volna,

hogy fakult ruhájuk leplein … Tovább »

(I. B. Singer: Szerelem és száműzetés, Gondolat Könyvkiadó 1991. Fordította: Mészáros György, 395. oldal, 288 Ft.)
Száműzetés annyit tesz héberül: galut, jiddisül gólesz. A zsidóság kény­szerdiaszpóráját nevezik így. Nem cso­dálkoznék, ha Singer szándékosan használná … Tovább »

(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalma­zott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »

„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tisztele­tére rendeztek. … Tovább »

Szívem Keletre vágyik

Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton,

hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom,

miként teljesíthetném esküm s kötelességem,

míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen.

Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom,

ha a … Tovább »

Háború
Első pillantásra gyönyörű lánynak látszik:
a háborúval minden férfi játszani vágyik,
de amikor végre eljutnának az ágyig,
csak rút boszorkány, kibe foguk belevásik.
Ég és Föld
Az eget s a csillagokat nézem,
a földet, csúszó-mászó lényeit,
és kutatom megalkotásuk … Tovább »

A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm … Tovább »

Tűz,

fa,

kés együtt van.

És az áldozat?

Előttem megy, hátán a fa.

A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák,

neve öröm volt, nevetés.

Kacagott Sára,

nevetett az égi hírnökön

s esztendőre újra csak nevetett.

Karján az ajándék:

ez a fiú, aki most … Tovább »

A remény
Mi más jelképezné jobban egy nemzet identitását saját nyelvén alkotott irodalmánál, annak is talán legérzékenyebb részénél: lírájánál? Mi más jelképezné különbül egy állam szuverenitá­sát himnuszánál? Amikor 1887-ben Naftali Herz Imber papírra rótta versét, … Tovább »

1

Mit értett meg az apja válaszából

oltár kövénél Izsák, a gyerek,

és századunkban, mikor máglya-lángtól –

Ki mindent láthat, mért engedte meg?

Apja nyugodt: Istennek áldozat.

Ha lázadó, úgy miért ő az egy?

Míg rozsét vágat fiával, s hozat,

kétely-kínozva … Tovább »

Simogató tavasz az udvaron.

Egy fa virágban. Négy kislány játszik

két szent nyelvóra között

az emlékfal előtt, amelynek

márványán Levi, Sonino, Cassuto

és más nevek

nyílegyenes sorokban, mint az újságlapon

vagy mint a Tóra tekercsein.

A fa úgy áll ott, … Tovább »

Schein Gábor: Szavak emlékezete. Hungavia – Kráter Kiadó 1992. 85 old., 86 Ft.)
A végéről válik értelmezhetővé Schein Gábor első verseskötete, ha az utolsó ciklusban rendezett versfordításait tanulmányozzuk. Költészetének forrásvidéke a csend felé tendáló, a végső letisztultságot … Tovább »

Zaft a pamlagon
(Philip Roth: A Portnoy-kór. Fordítot­ta: Nemes Anna. Európa Könykiadó, 1991, 260 old. 210 Ft.)
Erotica satyrica psychoanalitica judaica. Moralizáló férfimonológ, pornográf poénzuhatag, ön antiszemita provokációre­gény. Negyedszázaddal azután, hogy Philip Roth könyve … Tovább »