Az Egyesült Államok idei Poet Laureate címmel kitüntetett lírikusa – a „nemzet költője” a Detroit-ból, munkáskörnyezetből származó 83 éves Philip Levine.

Philip Levine Detroit-ban született 1928-ban. Orosz stetlből Amerikába emigrált szülei azt mesélték neki, … Tovább »

A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság
érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell
alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség,
hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Balla D. Károly

menyegző
 

A kívánságok lassú nyákjain

ereszkedik a jóslat mind alább,

petéit rakja: gömbölyű halált –

s hiteknek tépi védőburkait.

Körötte romlott kecs és ferde szín

türemkedik a baldachinon át,

a tüll remeg, ha rázza … Tovább »

Nyolcan laknak

Nyolcan laknak,
de ágy csak kettőnek.
Ha jó az éjszaka,
ugyan hová dőlnek?
A papával hárman,
a mamával hárman:
kezek és lábak
nagy összevisszaságban.
S ha jő az éjszaka,
menni kell az ágyba,
akkor kezd a mama
vágyni a halálra.
Komolyan gondolja,
és nem … Tovább »

Hagyományos vagy annak mondott magyar zsidó értelmezés szerint a magyar zsidóknak, de leginkább a velük azonosított urbánusoknak semmi közük sincs a magyar népi mozgalomhoz, mely a magyar parasztság sorsával azonosult, hiszen a népi mozgalom nagyjai nem szerették az urbánusokat, melyet … Tovább »

Francia nyelvű beszélgetés (tolmácsolással), a Bálint Ház Kohn termében (Budapest VI. ker., Révay utca 16.) a Szombat folyóirat és a Mazsike szervezésében.  

Egyszerű dal

Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst, a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.

Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellôt,
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott … Tovább »

Több mint tíz éve már annak, hogy Árvai Joliban – Popper Péter közeli barátjában, aki sajnos már szintén nincs közöttünk – felmerült a gondolat, kettejük beszélgetése kapcsán: portréfilmet kéne készíteni Péterről. A film elkészült, még VHS formátumban, meg lehetett vásárolni … Tovább »

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.

Szinte minden nap támadja a jobboldali és kormányközeli Magyar Nemzet, valamint több – szintén jobboldali – orgánum az előző kormányok által juttatott pályázati pénzek kapcsán Heller Ágnest, Radnóti Sándort, Vajda Mihályt és több filozófust. Az elszámoltatási kormánybiztos, Budai Gyula az egyik ügyben feljelentést is tett.
 

Szántó T. Gábor elbeszéléskötetek és regények után jelentkezik verseskönyvével, melyben a vészkorszak utóhatásai, a diktatúra, a gyermekkor és az identitáskeresés élményei egyaránt megfogalmazódnak.

Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »

Leszállva lováról a mogyorófák és vadrózsavirágok mentén haladt, mögötte két ló, melyet a lovászfiú a kantáruknál fogva vezetett, ment a csönd reccsenéseiben, meztelen felsőteste a déli napsütésben, ment mosolyogva, furcsán és hercegien, magabiztosan győzelmében. Ma, májusnak … Tovább »

Édith Cohennek

Apám csillagra akasztva,
Anyám folyóval úszva,
Anyám fénylik,
Apám süket,
Az éjszakában, mely megtapad,
A nappalon, mely megsemmisít.
A kő könnyű.
A kenyér hasonlít a madárra
És látom, ahogy elrepül.
A vér az arcomon folyik.
Fogaim kevésbé üres … Tovább »

Albert Memmi, arab anyanyelvű, franciául alkotó zsidó író. 1920-ban született Tunéziában, francia középiskolába járt Tuniszban, egyetemi tanulmányait Algírban, majd a Sorbonne-on végezte. Munkásságának középpontjában a három kultúra találkozása áll. Pártolta az arab országok … Tovább »

A zsidók, a keresztények és a muzulmánok Istenét számkivetették, ez a számkivetettség a mi megosztottságunk eredménye. A szövetségek Szövetségének felkutatásával azt szeretnénk elérni, hogy a három vallás közt teljes legyen az elismerés, és valódi a megbékélés, hiszen mindhárman … Tovább »