– részlet a rendszerváltás időszakát is felidéző kötetből

Hétfőn este a Kneszet alkotmánybizottsága második és harmadik olvasatban elfogadta az úgynevezett „betérési törvényt”, ami héberül „Hok hagijur” néven ismert és vitatott.

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

Törökország felszólította az Egyesült Államokat, hogy további légitámadásokkal akadályozzák meg a szíriai Kobane elestét. Eközben a határhoz felvonult török hadsereg egy lépést sem tesz, ami a kurd védőket segítené. Erdogan inkább az Aszad-kormányt buktatná meg.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

A Soá hetvenedik évfordulóján a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában nyílt meg az az emlékezetkiállítás, mely a keresztény-zsidó párbeszédre épülve kortárs művészek közreműködésével igyekszik a szembenézést, az emlékezést és a feldolgozást képviselni. Alábbiakban Galambos Ádám, a kiállítás kurátorának megnyitóbeszédét közöljük, mely az Imák Auschwitz után című kiállítás 2014. szeptember 1-jén, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tartott megnyitóján hangzott el.

A Hegedűs a háztetőn musicalt 1964. szeptember 22-én mutatták be először a New York-i Broadwayn, az Imperial Theater színházban. Az 1900-as évek elején, egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódó történetet Sólem Aléchem regényéből, a Tóbiás, a tejesemberből … Tovább »

Kétszeres szerencse volt, hogy láthattam. Először egy „mindenórás” kispapa mondott le az indulás előtti napon egy londoni útról. Aztán pedig Londonba érve elsétáltam a Royal Albert Hall felé, ahol másnapra hirdettek egy koncertet. Egyetlen jegy maradt csupán, 12 fontért. Nem haboztam … Tovább »

Az egyházi egy százalék és a zsidó felekezetek

…avagy kit képvisel Szabó György, amikor Zoltai Gusztáv tanácsadói megbízatását védi?

Francia zsidó hangulatjelentés

Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására

Erdélyi Lajosné, Anni Csernovicban született, átélte a transznyisztriai deportálást, a szovjet és a román kommunista uralmat. Gyerek- és fiatalkora felidézésében férje, a közismert fotós és újságíró is segített, akinek marosvásárhelyi gyermekéveiről és auschwitzi deportálásáról nemrég jelent meg Túlélés című memoárja.

A következő csak idő kérdése

A Zara ruházati áruház seriffcsillagnak szánta a csíkos gyermekpólóra varrt sárga csillagot, de ez sokakban inkább a náci koncentrációs táborok sárga csillagos rabruházatát idézte fel. Így a Twitteren megjelent tiltakozások miatt a Zara végül úgy döntött, hogy kivonja a pólót a forgalomból. Nem ez volt a cég első rossz húzása.

Az izraeliek az élő, a hamaszosok a halott gyerekeket szeretik

Kertész Imre tegnap kiszivárgott augusztus 20-i állami elismerése olyan abszurd és hihetetlen fordulat az elmúlt hónapok történelmi és emlékezetpolitikai “vitájában”, amit nemcsak felfogni, de még elhinni se könnyű. Kertész a nol.hu szerint a Magyar Szent István Rendet kapja, és az Index úgy tudja,  az sem kérdés már, hogy átveszi-e a díjat: igen, eldöntötte, átveszi. Ezért jelenhetett meg egyáltalán a hír az összes protokollszabályt felrúgva a valasz.hu-n, pont ugyanakkor, amikor a nyomtatott Heti Válasz Schmidt Mária négyoldalas, Kertészt méltató írásával az utcára került.

…ezzel kivívta Novák Előd megbecsülését. 

Keresztre feszítés, lefejezés, a levágott fejek kerítésre tűzése – ezek a vadonatúj iszlám kalifátus módszerei.