Sportmecénás, üzletember és politikus – mind igaz a dél-kongói Katanga tartomány első demokratikusan megválasztott, a két évvel ezelőtti voksolás óta is töretlenül népszerű kormányzójára, akinek híre nemcsak az országot, de az egész fekete kontinenst is bejárta.
 

Több tucat halálos fenyegetést kapott Ehud Barak izraeli védelmi miniszter azóta, hogy a kormány úgy döntött: lelassítja a ciszjordániai zsidó lakótelepek építését – jelentette szerdán több médium. A fenyegetések hatására megerősítették Barak személyi védelmét.
 

Halálos fenyegetést kapott Izrael rendőrfőkapitánya – számolt be az ügyről a zsidó állam sajtója vasárnap.
 

Demjanjuk hétfőn rezzenéstelen arccal ülte végig folytatódó müncheni perének újabb tárgyalását, amelyen holokauszttúlélő mellékmagánvádlók elevenítették fel a náci Németország által elkövetett egykori borzalmakat.
 

Nagyszabású akciótervet dolgozott ki az izraeli hadsereg azoknak az épületeknek a lebontására, amelyek törvénytelenül épültek vagy épülnek a ciszjordániai zsidó telepeken – közölték vasárnap az izraeli tájékoztatási eszközök.
 

Akik úgy gondolják, hogy “jól ment az elmúlt húsz évben Magyarország szekere”, azok a mostani parlamenti pártokra szavazhatnak, akik radikális változást akarnak, azoknak a parlamenten kívül kell keresniük maguknak képviselőket – mondta Vona Gábor.
 

„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve…  Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”
 

Az izraeli külügyminiszter meghívására konferencián vesz részt Jeruzsálemben az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának képviseletében Balog Zoltán elnök (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) december 16-18-ig – közölte a Fidesz kedden .
 

Évzáró eseményt tart december 15-én a Zene a rasszizmus ellen (ZARE) projekt hazai koordinátora: karácsony és hanuka jegyében az A38 állóhajón fellép Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, valamint a Fellegini KlezmerGipsy Band.
 

A Hit Gyülekezete alapítója az antiszemitizmussal és az Izrael-ellenes szélsőségekkel szembeni több évtizedes kiállásáért részesült a magas elismerésben.
 

Az izraeli és a palesztin fél eltérő mértékben, de üdvözölte az uniós külügyminiszterek keddi állásfoglalását arról, hogy a közel-keleti tartós béke érdekében Jeruzsálem legyen a zsidó állam és a jövőbeni palesztin állam fővárosa.
 

Első ízben emlékeznek meg Magyarországon közösen a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjai előtt az emberi jogok napján, az emberi méltóság nemzeti emléknapján – közölte a megemlékezés kezdeményezője, Lomnici Zoltán.
 

Lapinformáció szerint az edelényi polgármesterrel szemben a helyi kórházigazgató aspirálhat a jelöltségre.
 

Több mint hatvan év után Magyarországra érkezik Elie Wiesel magyar származású béke-Nobel-díjas író. A STOP a látogatás szervezőjétől, Köves Slomótól, az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjétől érdeklődött arról, hogy hol tartanak a szimbolikusan is fontos látogatás előkészületével.
 

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus? – Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? Az írást vitaindítónak szántuk.
 

A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a  civil társadalom volt).
 

Az Egyesült Államok gyilkos ügynökének nevezte Izraelt Hugo Chávez venezuelai elnök, amikor helyi idő szerint szerdán Caracasban fogadta dél-amerikai körúton járó iráni kollégáját, Mahmúd Ahmadinezsádot.
A két elnök forradalmártársnak nevezte egymást. Chávez felidézte, hogy Simon Peresz izraeli elnök november közepi argentínai látogatásán kijelentette: mind a venezuelai, mind az iráni államfő napjai meg vannak számlálva, mert népüknek elegük van belőlük.
 

Emléktáblát állítottak Moholy-Nagy Lászlónak a vajdasági Adán, ahol ünnepséggel és fényképkiállítással emlékeztek az avantgárd művészre.
 

Kertész Imre élesen fogalmazott születésnapi interjújában és rá következő nyilatkozataiban. Gondolatébresztő és érzelmeket felkavaró megszólalásával provokál, így tett fontos regényeiben és esszéiben is. Mondandója érdemi megítéléséhez érteni kellene, sőt átérezni a sérelmet, amit 1938 és 1945 között zsidóként, illetve 1989 előtt szabadon gondolkodó magyar állampolgárként – megtűrt s visszhangot alig kapott íróként –, totalitárius rendszerek áldozataként kellett elszenvednie, s nemcsak neki, hanem hozzá hasonlóan oly sokaknak. És a Nobel-díját követő, szélsőséges visszhangokat még nem is említettük.
 

A zsidóság – véleményem szerinti – egészséges identitásához az a felismerés vezethet el, ha ráébredünk, hogy a gyűlölet és az esetleges szenvedés tapasztalata nem lehet identitásunk formáló alaptétele. Ezzel szemben újból meg kell ismernünk, fel kell építenünk, a „zsidó” pozitív fogalmát, amely lehetőséget teremthet a pozitív zsidó tudat kiépítésére.