Szombat előfizetés 2017

Megjelent a Szombat januári száma

Írta: Szombat - Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete az ’50-es kisvárdai ortodox világáról, Roskó Gábor grafikus arról, viselhet-e a nyuszika kapedlit…

Konrád György: Margináliák a zsidóságról

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
Szinte elkerülhetetlen, hogy zsidók a műveikben reflektáljanak a zsidó mivoltukra, és szinte mindegy, hogy mit mondanak a maguk zsidóságáról, ebből a szempontból a lényeg az, hogy nem tudnak róla nem gondolkozni.

A Holokauszt-emlékév a kormány társadalmi bázisára is hatást gyakorolhat – Interjú L. Simon Lászlóval és Mikecz Péterrel
– Mit tudnak elmondani a rendszerezés és a döntés nyomán a pályázatokról, illetve a döntések főbb irányairól?
L. Simon László: (…) Az, hogy a megpályázott összeg majdnem tízszer annyi volt, mint a rendelkezésünkre álló keret – és itt többségében kifejezetten nívós kezdeményezésekről, projektekről beszélünk –, egyértelműen mutatja: valós társadalmi igény hívta életre ezt a pályázatot.

Trianon és Holokauszt egymás ellen? – Gyáni Gábor társadalomtörténésszel beszélget Várnai Pál
– A könyvben részletesen foglalkozik az úgynevezett „magyar emlékezeti helyekkel”, valamint a „zsidó”, a zsidóság fogalmának a meghatározásával. Említi a „közös emlékek hiányát”, és azt, hogy „semmi esély arra, hogy a holokauszt része legyen a nemzeti áldozatközösségnek”, mert „két kollektív emlékezet van”: azaz Trianonnak és a holokausztnak az egymás elleni kijátszása. Ez pedig azért is szomorú, mert Trianon a zsidók számára nem volt kisebb trauma, mint a nem zsidóknak.
– Így van. Nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy milyen kép élt másokban a zsidóságról, mi volt az „imázsuk”. Ettől el kell választani azt a kérdést, hogy milyen volt, milyen lehetett a magyarországi zsidók tényleges identitása. Szándékosan nem zsidóságról, hanem individuumokról, zsidókról szólok ezúttal is.

szombat_20c.indd

Krausz Viktória: Először adni kell…
Tengerbe vizet? Minek adjak, ha nélkülem is működik? Persze, adjak, aztán ki tudja, mire költik! Az állam dolga, ezért fizetek adót.” Ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy ki és miért – pontosabban: miért nem – támogatja a zsidó egyházakat.

A zsidó etika és a cedaka

„Bar micva diplomácia” – Beszélgetés Itamar Rabinovich izraeli csúcsdiplomatával
– Az arab forradalmak nyomán több arab ország gyakorlatilag szétesett. De létezett valaha szíriai, líbiai, vagy iraki identitás?
– (…) Most valóban több állam szétesett, ám új határokat nem húz senki. Ennek egyik oka, hogy az arab ország eszméjével szemben nincs versenyképes alternatíva. A pánarab eszme eltűnt, az iszlám pedig nem akar egységes birodalmat. Iszlámisták hatalomra kerülhetnek egyik vagy másik országban, de nem törekszenek a határok lebontására.

Együtt vagy külön? – Hernádi Miklóssal beszélget Várnai Pál
– Van-e zsidó művészet? Erről szól a könyv egyik írása. (…)
– Ennek a jelzőnek többféle értelme is lehet. Nem a festészet zsidó itt, hanem a személy. Ebben az értelemben én ezt teljesen elfogadhatónak tartom. Úgy érzem, hogy aki a zsidóság érdekében emel szót, mert azt kirekesztik, annak joga van megemlíteni, hogy valaki zsidó. (Talán kötelessége is.) A zsidó jelző magyarázza meg ugyanis, hogy miért ér valakit kirekesztés. Ezzel szemben, ha náci vagy antiszemita oldalról címkéznek valakit, ez elfogadhatatlan, mert ebben a kontextusban ez a kitétel becsmérlő, és végső soron a likvidálást célozza. Mindig a szándék a fontos.

„A nyuszika kapedlit visel és kész…” – Roskó Gáborral beszélget Szarka Zsuzsanna
A 90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje” címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek, és roppant talányosak. Figurái párhuzamaként az amerikai Art Spiegelman művészete és holokauszttárgyú képregényeinek állatalakjai ötlenek az eszünkbe. Állatkái groteszken elrajzoltak, a tusrajzokhoz gunyoros feliratok íródtak, a képhez tartoznak, de tartalmilag árnyaltabbak. A két alkotó közti párhuzamról, állatfigurái ihletőiről és új rajzairól beszélgettünk.

Surányi Vera: Apák, fiúk, nővérek a mai izraeli filmekben – Izraeli filmhét, 2013. november 20–27.
Az elmúlt tíz évben az izraeli filmek sokszor feltűntek a nemzetközi mezőnyben, minden évben készült egy-két olyan darab, amely körbejárja a világot. A filmek témája univerzálisabb, a politika háttérbe szorult, a társadalmat érzékenyen érintő témák, az asszimiláció, a vallás, a drogfogyasztás, a feminizmus, a homoszexualitás kérdései kerültek előtérbe.

Részlet Schüttler Tamás Vetkőztetés című kisregényéből, recenzió Dalos György A közgazdász bukása című könyvéről

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Írók boltja (VI. ker., Andrássy út 45.)
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide


2014. január / XXVI. évfolyam 1. szám

Címkék:2014-01, Borító

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ariel Saron erdélyi magyar felesége(i)

Ariel Saronnak, személyes tragédiája folytán, nem egy, hanem két “erdélyi magyar” felesége volt.

LMBT emlékmű Tel Aviv-ban

Tel Avivban emlékművet avattak a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a Holokauszt során üldözöttek emlékére.

Close