Szombat előfizetés 2017

Először adni kell, utána kérni

Írta: Krausz Viktória - Rovat: Hagyomány, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ki és miért – pontosabban: miért nem? – támogatja a zsidó felekezeteket?

tzedakahtakingrootjpeg

„Tengerbe vizet? Minek adjak, ha nélkülem is működik? Persze, adjak, aztán ki tudja, mire költik! Az állam dolga, ezért fizetek adót.” Ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy ki és miért – pontosabban: miért nem? – támogatja a zsidó egyházakat.

1870 táján még kötelező volt adományozni, például a Dohány utcai zsinagógának, s ha valaki ezt elmulasztotta, adó formájában behajtották tőle, ugyanis ebből a pénzből épültek országszerte a nagyobb zsinagógák. Ma már korántsem ilyen szigorúak a szabályok. Az adakozási kedv csekély, a bizalmatlanság nagy, ráadásul sokan úgy vélik, az egyházak költségeit fedezze az állam. Alább körképet olvashatnak a hazai zsidó egyházak adományairól.

 

Mazsihisz

Heisler András Mazsihisz-elnök szerint nehéz az öröksége a magyarországi zsidóságnak az adományozás tekintetében is. „Az 1945 utáni vallásellenes rendszerben megszűnt az adományozás gyakorlata. A jómódúakat üldözték, az elszegényedés általános volt, az egyházak anyagi támogatása nem volt comme il faut. A rendszerváltást követően a sikeres üzletemberek inkább saját vagyonukat próbálták gyarapítani, ez pedig nem járult hozzá az adományozás kultúrájának feltámasztásához. A zsidó szervezetek legtöbbjénél hiányzott a transzparencia, ez pedig még inkább csökkentette az adományozási kedvet, sokszor éppen hivatkozási alapként szolgált.

Heisler András

Heisler András (fotó: Kallos Bea, MTI)

De van pozitív jelenség is. Konkrét projektekre lehet sikeresen adományt gyűjteni, főleg, ha az adott szervezet átláthatóan működik. Az biztos, hogy az Egyesült Államokban megszokott adományozási gyakorlatot nem lehet összevetni a magyarországival. „A Mazsihisz részére felajánlott 1%-okból befolyó összegek nőttek az elmúlt években, de ez sem feltétlenül pozitív jelenség, mivel, egyes szociológusok szerint, ez a növekvő félelem jele is lehet” – véli Heisler.

Hagymási Zsuzsa a Mazsihisz főkönyvelője úgy véli, a magyar emberek azért is szoktak le az adományozásról, mert az 50-es évektől már egyenesen gyanús volt, ha valakinek volt mit adományozni. A másik ok az állam „mindent megoldó, gondoskodó” jellegéből fakad: az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy nélkülük és helyettük is megoldanak mindent. „Valószínűleg az egyházak, így a mi egyházunk esetében a bizalmatlanság egyik oka a helyzet nem ismerete. Sokkal rosszabb a hírünk, mint amilyenek valójában vagyunk, azt a munkát sem tudjuk jól kommunikálni, amit végzünk. A Mazsihisz esetében a PR tevékenység nem megfelelő, ezen kéne sokat fejlesztenünk. Az adománygyűjtést Amerikában foglalkozásszerűen űzik, s a napi kultúra részét képezi az adakozás. A templomkörzetet azért sem tudják a hívek eltartani, mert az igazán tehetősek csekély számban járnak rendszeresen templomba. Évi 50-100.000 Ft-os adomány egy embertől jelentős, miközben ez csak a világításra elmegy. Hagymási szerint a Mazsihisz központba befolyó állami, közgyűjteményi támogatás 42 millió forint, a bérkompenzáció 65,6 millió, a vidéki temetők fenntartásához 38,6 millió forintot, a hittanoktatás támogatására tavaly 4+2,4 milliót kaptak. „Közfeladatot ellátó önálló intézmény vagyunk, tehát nem rajtunk keresztül jut állami támogatáshoz például az OR-ZSE és a Szeretetkórház” – így a főkönyvelő, aki viszont az adományok összegéről nem óhajtott nyilatkozni, hivatkozva egy 2011. évi törvényre, amely szerint „az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül a személyi jövedelemadó meghatározott részének egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, illetve az ennek esetleg helyébe lépő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése is”.

 

Budapesti Zsidó Hitközség

Tordai Péter Fotó Villányi András

Tordai Péter (fotó: Villányi András)

Egy fokkal optimistább Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség vezetője. „Valamennyi körzet és intézmény rendelkezik saját bankszámlával, így az adományozó biztos lehet abban, hogy közvetlenül az általa megjelöltek kapják adományát, nem kerül egy nagy kalapba”. A banki utalás és a készpénzes befizetés mellett ma már bankkártyával és a PayPal-on keresztül is lehet nekünk támogatást küldeni. A kisebb összegeket általában az adott körzet, intézmény általános működésére vagy fejlesztésére, illetve kidusokra fordítják, a nagyobb adományok pedig majdnem mindig célzottak. Így indult a csepeli zsinagóga is: egy hittestvérünk nagyobb összeget hagyott erre a célra. Vannak olyan kiemelt programjaink is, amelyekre adományokat gyűjtünk, ilyen most a Benjámin Óvoda bölcsődével történő bővítése.”

Tordai az adományok lassú, de fokozatos emelkedéséről számolt be – igaz, ezek a működési költségek töredékét sem fedezik. „Az adományok sajátossága, hogy beérkezésük nem kiszámítható, nem állandó jövedelem, míg az intézmények fenntartása kiszámíthatóságot kíván meg. Ezért a hitközség alapvető működését még nem tudjuk az adományokból fedezni, noha hosszabb távon ez lenne a célunk.” A budapesti elnök szerint Amerikában nem fosztották meg vagyonától a teljes zsidóságot, nem irtották ki tagjaik 80 százalékát, nem volt államosítás, sem vagyonelkobzás, sem szocializmus. „Vagyonok vesztek el a tulajdonosaikkal együtt, s ezért töredéke a zsidóság ereje a hajdanihoz. A háború utáni helyzet még tragikusabb volt: kifosztva, betegen, rombolt vagyonok között indult az újrakezdés. A rendszerváltás után eltelt negyedszázad még nem volt elegendő ahhoz, hogy a holokauszt tragédiáját a magyar zsidóság kiheverje. Bízom abban, hogy a ma fiataljai azon az úton fognak haladni, mint 1938 előtt élt déd- és nagyszüleik, s fenntartják identitásuk és hitük meghatározó pontjait. E tradíció visszaállítása nagyon időigényes, de bízom abban, hogy komoly munkával jelentős javulást tudunk elérni e téren. Ám ez nem csak a hitközségek, hanem minden zsidó (és nem zsidó) ügye is.”

 

Lágymányosi Bét Sálom zsinagóga

A zsinagógában 2011 szeptemberétől 2012 márciusáig zajlott egy 50 milliós bővítés és felújítás, s ez nagy hatással volt az adakozó kedvre, ugyanis az összeg 16 százaléka adományokból gyűlt össze. „Ha leválogatjuk azokat a támogatásokat, amelyeket kifejezetten az épületre kaptunk, akkor kb. 3,5 millió jön ki évente, amely csekély mértékben, ám folyamatosan emelkedik. Tíz éve vagyok lágymányosi vezető rabbi, akkor elvi okok miatt bevezettem a havi 500 forintos tagdíjat a kb. 50 tag számára. A létszám ma több mint 200 fő, a tagdíj pedig ezer forint. De egy pénteki vacsora ennél jóval többe kerül. Éves költségvetésünk 16 millió forint, amelyet a BZSH-tól kapunk. Ennek további 20 százaléka gyűlik össze adományokból, ami szerintem magyar viszonylatban kimagaslóan jó. Magyarországon az adomány semmilyen adókedvezményt nem élvez, szemben az USÁ-val és sok nyugat-európai országgal, ahol ez részben vagy teljesen leírható a személyi jövedelemadóból” – magyarázza Radnóti Zoltán, a körzet rabbija. „Németországban és Ausztriában például egyházi adót kell fizetni, így az egyházakat gazdagítják olyanok is, akik nem is veszik igénybe az egyházi szolgáltatásokat. Az adományozási kultúra részben nevelési, oktatási kérdés, részben meggyőzése az embereknek, hogy adományozni jó. Sok adományozónk kéri, hogy ne szerepeljen a nevük sehol, mert akkor mások irigykedni fognak. Sokan azért nem adnak, mert nem tudják ellenőrizni, mire megy a pénzük. Támogatóink egy jelentős része nem volt hajlandó (sokan még most sem) a BZSH számlájára fizetni az adományt, nehogy eltűnjön a nagy közös kalapban. Nehéz meggyőzni őket, hogy most már a pénzügyi osztály az egyes zsinagógák javára írja jóvá a befizetéseket. A zsidó szervezetekhez, intézményekhez nem kötődő zsidó embereket pedig nem lehet közvetlenül elérni, csak a teljes népességen keresztül, ez igen drága mulatság.”

6 - Radnóti Zoltán fotó Kállai Márton

Radnóti Zoltán (fotó: Kállai Márton)

A körzet 2011-ben 6 millió, 2012-ben 8,6 millió, 2013-ban 3,6 millió forint adományt kapott.

 

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Köves Slomó, az EMIH vezetője szintén azt tapasztalja, hogy konkrét célra szívesebben adnak pénzt a hívek. Ha valaki sajátjának érzi a zsinagógát vagy az adott ügyet, akkor nagy eséllyel áldoz rá. „Működésünk költségeinek szignifikáns részét fedezik az adományok. Évente 2-3 ezren támogatnak minket, nagy részük 10 ezer forint alatti összeggel, van 80-100 ember, aki 100 ezer forint fölötti és 30-40, aki egy millió fölötti összeget ad évente. Nincs tagdíjunk, általában az éves naptár kiküldésére jönnek válaszként kisebb adományok, de sok olyan támogatónk is van, aki rendszeresen, havonta küld pénzt” – magyarázza. Az EMIH-nél a könyvkiadást is adományokból fedezik, a kötetekben a nagyobb felajánlást tevők neve is megjelenik. Ingatlanok felújításokra (óvoda, iskola, zsinagóga) szintén „könnyebben” nyílik meg a pénztárca. „Az elmúlt 3 és fél évben 100 millió forintot költöttünk az óbudai zsinagógára, ennek nagy része magánadományokból gyűlt össze. A 120 faragott, névre szóló szék darabja 80 ezer forintba került, és pillanatok alatt elkelt. Volt, aki egy összegben adott tíz milliónál is többet a zsinagóga felújítására” – hangzanak az összegek. Az EMIH és összes intézményének, szervezetének és alapítványának éves költsége 450 millió forint, ebből 100-150 milliót adnak a hívek, ennek 25-30 százaléka külföldi magánemberektől érkezik. „Az a probléma, hogy a magyar emberek nincsenek hozzászokva az adományozáshoz, és hiányzik a civil felelősségtudat is. Mindemellett fontos az embereket „tanítani” az adakozásra, és azt megértetni, hogy a cedáká nem véletlenül az egyik legfontosabb micva” – állítja Köves Slomó. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy az EMIH jól kommunikálja az eredményeket, és az adományozás jelentőségére fel is hívják a figyelmet, tehát időnként adnak is, nem csak kérnek. „Először a közösség, tehát mi adunk, aztán az emberek is adnak majd.”

Köves Slomó_fotoCzirjákPál

Köves Slomó (fotó: Czirják Pál)

 

Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség

A MAOIH éves költségvetése 530 millió Ft, állami forrása 240 millió, adományként pedig 16 milliót kapnak. Kürti Csaba a MAOIH stratégiai igazgatója közgazdászként hozzátette: az egyes hitközségek adatait nem lehet összehasonlítani a hitközségi intézményrendszer sajátosságai miatt. Valamelyiknél önálló gazdálkodási egység az iskola, a kórház, az idősotthon, valamelyiknél belső jogi személy, és van, ahol része a szervezetnek, nincs leválasztva, csak a belső könyvelésben. Minden intézmény kap normatív támogatást, de ezek egy része az anyaszervezethez megy, egy része meg közvetlenül a célzott intézményhez. Van, ahol alapítványokon keresztül bonyolítják az 1%-os gyűjtést, van, ahol csak a hitközség gyűjt.

 

Debreceni Zsidó Hitközség

A hitközség vezetője, Horovitz Tamás nem lát lényeges különbséget az elmúlt években. „Változik a világ, talán nő a bizalmatlanság is, és régebben nagyobb súlya volt az adakozásnak. Ma már annyiféle alapítvány, szervezet van, amelynek lehet adakozni, hogy nehéz dönteni, ezért lehetséges, hogy kevesebb jut az egyházaknak. Régebben a saját közösségét támogatta az ember, ma már inkább az érdekek döntenek. Tíz éve, amikor még jobb volt a gazdasági helyzet, akkor kellett volna elkezdeni foglalkozni a témával, mostanában nem lesz előrelépés.” A Debreceni Hitközséget mintegy ezren támogatják, az állandó istentiszteleteken 15-20-an vesznek részt, a tagdíj önkéntes alapú. Éves működési költségre 17 milliót kapnak a Mazsihisztől, egy milliót adományok formájában, amelynek 30 százaléka érkezik külföldről.

Horovitz Tamás Czeglédi Zsolt fotója

Horovitz Tamás (fotó: Czeglédi Zsolt, MTI)

 

A magyar zsidó közösségek nyilvános összefogásának egyik első lépése a Fun Run adománygyűjtő futóverseny meghonosítása. Tavaly 477 induló, 30 önkéntes és 14 egyesület állt a kezdeményezés mellé, s gyűjtöttek össze 763 ezer 500 forintot. Sajnos idén kevesebben, 410-en vettek részt és 649 ezer forint gyűlt össze. Az USÁ-ban ez a forma milliókat mozgat meg – létszámban és dollárban egyaránt.

 

 

Egy számszaki példa: Frankel Leó utcai körzet

Taglétszám: 529 fő;

2011-ben 186 támogatójuk volt, ebben benne van a körzet újságját támogatók és a templomjegyeket vásárlók száma is;

Adományok – tervezett: 1.110.000 Ft, tényleges: 1.323.000 Ft;

1 %-os bevétel – tervezett: 500.000 Ft, tényleges: 670.000 Ft;

Működési költség – tervezett: 24.600.000 Ft, tényleges: 26.343.000 Ft.

2012-ben 198 támogatójuk volt, leginkább idősebbek, kisebb jövedelemmel rendelkezők, nyugdíjasok. Kiemelkedően nagy adakozó nincs;

Adományok – tervezett: 1.200.000 Ft, tényleges: 3.205.000 Ft; (ebben az évben kezdtek befizetni a központba);

1 %-os bevétel – tervezett: 500.000 Ft, tényleges: 518.000 Ft;

Működési költség – tervezett: 20.900.000 Ft, tényleges: 23.934.000 Ft;

*

2012-ben Magyarországon az adózók 1 százalékos felajánlásaiból a 31 bejegyzett egyház 4.3 milliárd forintot kapott, 1.1 millió embertől. Ez átlagban 3.901 Ft/fő. A Mazsihisznek 6835 fő 43,7 milliót, az EMIH-nek 1551 fő 9,4 milliót, az ortodoxiának 286 fő 2,3 milliót juttatott. A zsidó felekezeteknek így összességében 8672 fő 55.467.866 forintot ajánlott fel. Az egy főre jutó átlag így 6396 forint volt.

2011-ben a 31 egyháznak 3.844.157.180 forintot ajánlott fel 985.902 ember (Átlagban 3.899 Ft/fő).

 

Címkék:2014-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Holokauszt-túlélők, gyerekek, unokák

Az Ariadne csoport 2000-ben alakult, elnevezése a görög mitológiai Ariadne fonalára utal, amelynek segítségével kijuthatunk a labirintusból. Csoportunkban holokauszt túlélők...

A németek ötöde idegenellenes, fele óvakodik a romáktól

Németországban a gazdasági fellendüléssel egyre inkább visszaszorulnak a szélsőjobboldali eszmék, de a lakosság nagyjából ötöde továbbra is idegenellenes beállítottságú, és...

Close